A Vince-napi vesszővágás nem babona

Az 1794-ben épült, barokk jegyeket hordozó kápolna előtt felsorakoztak a Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrend tagjai és a Móri Borbarát Hölgyek képviselői. Frey Szabolcs, a Móri Borvidék Hegyközségének szakmai vezetője nyitotta meg a rendezvényt, mely a Móri TDM iroda szervezésében jött létre. A hegybíró felkérte Virth Józsefet, hogy végezze el a szőlőszentelést. A kapucinus atya nemcsak a szőlőt, hanem a szőlővel foglalatoskodó embereket és magát a termést, illetve a bort is megáldotta.

Több mint hagyomány

Nem pusztán néphagyomány a Vince-napi vesszővágás, hiszen a szőlő fenológiája (fejlődési szakasza) január végére túljut a mélynyugalmi állapoton, ezért éppen ilyenkor kell vizsgálni a vesszők állapotát. A vizsgálat több fázisból áll, a legfontosabb és legkönnyebben ellenőrizhető a vessző fa- és bélrész aránya. A szép, egészségesnek tűnő vesszőt megvágva azonnal látható a fa és bél aránya, illetve a metszéslap színe, mely jó esetben szép borsózöld. Ha nem túl vastag a bélrésze a vesszőnek, akkor kicsi az esély arra, hogy károsítja a fagy. Frey Szabolcs hegybíró metszőollója nyomán láthatóvá vált, hogy Móron nem lesz gond a vesszőkkel, mert vékony a bél. Amennyiben nagyon vastag, annak több oka is lehet. Talán az, hogy sok volt a csapadék vagy túlzottan magas volt a hozzáadott tápanyag, de lehet még oka az is az eltolódott fa–bél aránynak, ha nagyon vissza lett korábban metszve a szőlő, mert azáltal vegetatív túlsúlyú lett.

Fontos az időjárás

A vesszővágáskor jósolt termés mértéke nagyban függ attól, hogy milyen volt a korábbi ősz. Különösen befolyásolja a termést az augusztusi, illetve szeptemberi időjárás, hiszen akkor történik a rügydifferenciálódás. Az annyit jelent, hogy akkor alakulnak ki a rügyekben a fürtkezdemények, és a tavalyi szeptember gyönyörű időjárást hozott.

Szintén kedvező előjel, hogy az eddig eltelt téli időszak nem volt túlságosan hideg. A szőlő mínusz tíz fok felett nem igazán károsodik. Tizenöt és húsz fok között már vannak olyan fajták, amik érzékenyebben reagálnak a hidegre, azonban mínusz húsz fok alatt gyakorlatilag minden szőlőfajta károsodhat.

Ha borsózöld, akkor egészséges

A másik vizsgálati mód, amikor a rügyet szikével boncolják. Középen kettévágva láthatóvá válnak, különösen mikroszkóp alatt, a rügyekben bújó fürtkezdemények. Ha borsózöld színű a szétvágott rügy, akkor egészséges. Ha sötétbarna vagy fekete, akkor az a rügy károsodott, illetve elfagyott. A növény természetesen ettől még tovább él, de a termés lényegesen kevesebb lesz, mivel a károsodott világos rügyek melletti mellékrügyek hajtanak majd ki. A boncolásos vizsgálat helyett egyszerűbb, ha bevisszük szobahőmérsékletre a vesszőt, és vízbe állítjuk. A vázában tíz-tizenkét nap alatt kihajt annyira a vessző, hogy láthatóvá válnak a fürtkezdemények. Ez azért is jó, mert tudunk következtetni az adott évi termésmennyiségre, de azt a célt is szolgálja a hajtatásos vizsgálat, hogy megtudhatja a gazda, melyik rügyemelet hozza a fürtöket. Ezen tudás ismeretében magabiztosabban tervezhető a metszés is. A csúcsdominancia miatt a felsőbb, azaz alulról számolva a 8–12. rügy terem a legjobban. Ha károsodott valahol a vessző, akkor ennek megfelelően hosszabbat kell hagyni. Megbízhatóbb vizsgálat, ha nem a vázában hajtatjuk a hosszú vesszőt, hanem rügyemeletenként feldaraboljuk, és fektetve tesszük egy rácsos vizsgálati tálcába és vízbe a rügyeket. Ilyenkor fontos felírni, hogy melyik rügy hányadik volt a darabolás előtt. A Vince-napi vesszővágást elvégző hegybíró megköszönte a jelenlévőknek, hogy a mindig huzatos Kecske-hegyi tetőn részt vettek az eseményen, és mindenkit szeretettel meghívott egy Vince-napi pincejárásra.