Túlóráról és munkaidőkeretről – Úgy tűnik, a munkavállalónak is van beleszólása

Megkérdeztük a hamarosan életbe lépő módosításokat határozottan ellenző Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnökét, Mészáros Melinda kamarai jogtanácsost, munkajogászt, foglalná össze: mi a Liga szakszervezetek álláspontja. Ha már kritika, legyen avatott, érdekképviseleti. Az elnöki rezümé számos részkérdésre kitérve avatott be minket a Liga-szervezetek álláspontjába, amelyek közül kiemeltünk néhány, a fentebbi két szólamhoz kapcsolódó motívumot.

Egyedi alkuk lehetősége a munkavállalók kiszolgáltatott pozíciójához vezethet

Amit az elnök nagy problémának lát az, hogy a most elfogadott javaslat részben kivette a kollektív megállapodás lehetőségét a szakszervezetek kezéből. Mészáros Melinda elmondta: szerinte nincsenek a magyar munkavállalók, de tán más országok munkavállalói, nemzetközi viszonylatban sem olyan alkupozícióban, hogy egyedileg tudjanak mérlegelni: mi az, ami az ő alapvető érdekeiket szolgálja – és itt nemcsak anyagi érdekekről van szó, hanem az egészségvédelemről, a magánéletről, a munka-magánélet egyensúlyáról. Továbbá a munkavállaló és a munkaadó nem egyenlő súlyú felek, az egyedi alkuk lehetősége a munkavállalók kiszolgáltatott pozíciójához vezethet.

A Ligaelnök észrevételei megfontolandók, ám a sorok közül az is kiolvasható: ha a szakszervezetek, akár a jelenlegi keretek között, harmadik félként a folyamatok részeseivé válhatnak, akkor azzal a munkavállalók tulajdonképpen már meg is kapták azt a védettséget, ami biztonságukat a módosított Munka törvénykönyv keretei között is garantálja, a várható nyereségeket maximalizálva, a veszteségeket pedig minimalizálva.

Azzal kapcsolatban, hogy bizonyos kifizetésekre esetleg csak a 36 hónapos referenciaidőszak végén kerülne sor, Mészáros Melinda megjegyezte:

„Nem hiszem, hogy ez lett volna a cél, nem tudom elképzelni, hogy egy magyar munkavállaló előlegezzen egy multinacionális cégnek”.

Az elnök azonban megemlítette azt is: az ügyesen megkötött kollektív szerződések a hoszszabb időkeretes foglalkoztatásoknál már eddig is beiktattak rövidebb elszámolási ciklusokat a dolgozók érdekében, és ez a lehetőség a jövőben is fennáll. Ezzel pedig ismét csak az érdekképviseleti jelenléthez érkezünk, amely ha adott: a munkavállaló alapvetően biztonságban van.

A beszélgetés során megtudtuk: van olyan külföldi munkáltató, aki fejlesztéseit a napokban leállította: folytatni csak akkor fogja, ha rendeződnek az országban a viszonyok. Világos, minden mindennel összefügg: az ellenzék által használt „rabszolgatörvény” megnevezés kihat a munkáltatókra is, akik ebben a leosztásban értelemszerűen a rabszolgatartók – ám úgy tűnik: e bélyeget ők még kevésbé viselik szívesen, mint a mindenkori kormány a magáét.

A tüntetők öt pontja

Kapcsolódó cikkünk: Politikusok vezetésével tüntettek a Sajtóháznál