A déli települések élete nyugodt, de hátrány, hogy a fiatalok ingáznak

S nem árt, ha a pályázati lehetőségekre kaphatók a helyiek, hiszen a támogatások nekik szólnak: a humán kapacitások fejlesztése részeként a jövőben például nevelőszülő, szociális gondozó, gyorséttermi eladó, zöldterületi kisgép-üzemeltető, építő és anyagmozgató gépkezelő végzettséget is szerezhetnek a térségben élők. Ez Enying vezetésével Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Szabadhídvég polgárait jelenti, de bizonyos projektekben Dég, Kisláng és Mátyásdomb lakosait is megcélozzák.

Az elképzelések szerint egyre több szakember dolgozik majd a déli régióban

Képzett szakemberek dél-Fejérben

A 250 millió forintos támogatást jelentő projektről egy fórum keretében számoltak be csütörtökön a szakemberek. Ebben alapvetően a már említett öt település vesz részt – Enying vezetésével –, ám bizonyos tevékenységeket figyelembe véve szélesedik a résztvevők köre. A program célja, hogy a dél-Fejérben élők képzett szakemberek legyenek, valamint hogy az elmaradottabb régió fejlődésnek induljon. Ennek érdekében a pályázat támogatja a szakmai workshopok megrendezését, az idegennyelvi képzések indítását, a felnőttképzést, új ösztöndíj létrehozását (erre példa a már létrejött Vas Gereben-ösztöndíj), illetve egy humán szolgáltatói térkép elkészítését, amely egyfajta adatbázisként azt mutatja meg, a térségben hol milyen szakemberek közül válogathatnak a szakit keresők – tájékoztatott Petróczi Ferenc szakmai vezető.

– Célunk, hogy a régióban élők úgy érezzék, ebben a térségben érdemes élni, hiszen a térség folyamatosan fejlődik, felzárkózik, mind infrastrukturálisan, mind a szakemberek mennyiségét és minőségét tekintve. Röviden: lássák, hogy itt van jövőkép, van lehetőség! – summázta a szakmai vezető.

Egyébiránt az újonnan létrejött képzéseket, szolgáltatásokat – a saját fejlődésen túl – azért is érdemes igénybe venni, mert amennyiben az elvárt célok nem teljesülnek, a forrást kamatokkal együtt vissza kell fizetnie a pályázóknak. Mindez azt jelenti, hogy például az oktatás területén 500 főnek kell képesítést szereznie a program végéig, 2020. május 30-ig.

Hosszú távú folyamat

– Bár a települések és azok intézményei folyamatosan újulnak, az emberekre is hangsúlyt kell fektetnünk. Nem elég ugyanis egy infrastrukturálisan jó iskola, óvoda, szennyvízcsatorna vagy út, a leszakadó társadalmi csoportokat is feljebb kell emelni, hogy belőlük is jó szakember válhasson, s a közösség aktív és hasznos polgárai lehessenek. Ez nem jelent azonnali sikert, ez egy hosszú távú folyamat – húzta alá Varga Gábor országgyűlési képviselő.

Mindehhez az is kell, hogy a településeken élők szívesen maradjanak az adott helységben. Ehhez elengedhetetlen a helyi identitás és kohézió erősítése, amely kapcsán Králl Bernarda közösségfejlesztő számolt be öt településen (Dég, Enying, Lajoskomárom, Mezőkomárom és Szabadhídvég) végzett kutatásáról. A megkérdezett helyi lakosok válaszaiból kiderült: lakóhelyük csendes, nyugodt, s pozitívum még a Balaton közelsége is. Negatívumként az utak és a közbiztonság állapotát, a sok szemetet, a kevés munkalehetőséget és a rossz tömegközlekedést említették. Az itt élők úgy látják, a helyi fiatalok helyzete kilátástalan, gyakori az ingázás, amelynek köszönhetően gyengül az identitás, megszűnik a településhez kötődés. Igénylik a gasztronómiai programokat, szívesen néznének színi előadást, mozit, kiállításokat, sportot. Az összefogásban Lajoskomárom, Mezőkomárom és Szabadhídvég az élen jár.

A kutatások, statisztikák mellett a gyakorlati tapasztalat is segít a fejlődésben: jól működik az enyingi Család és KarrierPONT, fejlődnek az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységek, és a Menő menzák program is sikeres. Mint Viplak Tibor polgármester összefoglalta, láthatók a több szférát is érintő projektek, a térség elindult a fejlődés útján!