Az örök dilemma: etikára vagy hit- és erkölcstanra járjon a tanuló

A terület sajátossága miatt a Mezőföldön nehéz megoldani a katolikus hitoktatás megfelelő megszervezését: ha vannak is érdeklődő gyermekek, sűrűn előfordul, hogy a szakképzett oktató hiányzik – világított rá a problémára egy közelmúltbeli pódiumbeszélgetés során Varga László, a mezőföldi espereskerület szakreferense. Aztán egy friss példát is hozott: Sárbogárdon augusztus 25-én még nem tudták, ki oktatja szeptembertől a hit- és erkölcstant. Az egyetlen szerencséjük végül az volt, hogy az utolsó pillanatban érkezett egy atya… Ám mielőtt a megye többi régiójára is rápillantanánk, nézzük meg a törvényi előírást!

Fakultatív módon is működhet

A nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó passzusait szemlélve könnyen értelmezhető a szabályozás: az állami iskolák 1–8. évfolyamán az etikaóra a kötelező tanórai foglalkozások része; vagy ha van rá lehetőség, az ehelyett választható, egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanórát is látogathatják a gyermekek. Sőt, az állami, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekben – például a szülő vagy a tanuló kérésére – nem kötelező tanórai foglalkozásként, azaz fakultatív módon is működhet a hitoktatás. A kitétel azonban itt is érvényes: azt csakis egyházi jogi személy szervezheti meg. A fakultatív hittanórák az iskolákban és kollégiumokban a kötelező (tanórai) foglalkozások rendjéhez illeszkedve tarthatók meg, az óvodákban pedig nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhetők meg, az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve.

– Nehéz katolikus hitoktatót találni, és komoly logisztikát jelent egyik településről a másikra utazni – fogalmazta meg a gyermekeket is érintő probléma alapját Semegi Józsefné Mária, a Duna menti espereskerület egyik szakreferense. Ő a Duna Székesfehérvár felé eső részéért felel, többek között Zichyújfaluért és környékéért. Mint elmondta, a mezőföldi területhez hasonlóan itt is kis iskolák működnek – amelynek következtében előfordul, hogy csupán egy-két gyermekből álló csoportokat oktatnak –, a nagyobb iskolákba pedig több hátrányos helyzetű tanuló jár, akikhez külön szakember szükséges.

Helyük van az intézményben

Székesfehérváron jobb a helyzet, mint „vidéken”, hiszen a katolikus hitoktatók száma több. Azonban az iskolák hozzáállása a hit- és erkölcstanórához eleinte itt is kemény volt, előfordult, hogy a folyosón vagy az orvosi szobában tanítottak az oktatók. Szerencsére az elmúlt időszakban már a tanárok is komolyan veszik a hitoktatást, hiszen rájöttek: a Bibliaismeret a magyar irodalom és a történelem tantárgyakhoz is kapcsolódik, ebben pedig kifejezetten nagy tudással rendelkeznek a hittantanárok. Mindez egy jó visszaigazolás arról, hogy helyük van az intézményekben – mutatott rá Képli Mária, a székesfehérvári espereskerület szakreferense, aki kifejezetten azt ajánlja, hogy a diákok keressék meg a hitoktatót, ha kérdések merülnek fel bennük, segítségre van szükségük.