Paradicsomgondozás másként

2018.06.27. 11:30

Az úrhidai Jánosi Zoltán a palánták ismerője

Kár, hogy nem tavasszal jött, akkor tele van a sátor! – fogad úrhidai kertjében Jánosi Zoltán. A palántatermesztő neve sokaknak ismerős lehet, portékáival rendszeresen megjelenik több megyei piacon.

Szanyi-Nagy Judit

Paradicsompalántáinak nagy részét már eladta Jánosi Zoltán, csupán mintegy két tucat maradt belőlük

Fotó: Szanyi-Nagy Judit / Fejér Megyei Hírlap

Az úrhidai Jánosi Zoltán önállóan 34 éve foglalkozik növénytermesztéssel, azt megelőzően nagyapjával járt a piacra, ahol az emberekkel és a növényekkel egyaránt kapcsolatba került. Jelenleg a palántanevelés számára az elsődleges, ebbe a paprika, paradicsom, dinnye, uborka, padlizsán, patisszon és a káposztafélék is beletartoznak.

‒ A szezonban, ha tele van a sátor, mintegy 64-féle növény található meg itt ‒ mondja, majd hozzáteszi: ennyiféle növényt nehéz kordában tartani.

‒ Mindennek az alapja a műtrágya, amiből ráadásul a szerves a legjobb: az, ha például marhatrágyával „vetjük el” a földet ‒ magyarázza.

Mint mondja, fóliasátor esetén a paradicsompalántákat ősszel érdemes elásni, a lyukak mélyére javallott jó minőségű trágyát vetni. Ezt követően az időjárásé a főszerep: a legoptimálisabb, ha a növény sok csapadékot kap, valamint meleget (paradicsom esetében ez ideálisan 26-27 Celsius-fokot jelent) és napsütést. Ha a meleg nem adott, érdemes fűteni az adott helyiséget, napsütés híján használhatunk UV-lámpát, eső hiányában öntözzünk. A legjobb ebben az esetben is az esővíz, hiszen az klór és egyéb vegyszerek nélküli folyadék ‒ tartja Zoltán.

Paradicsompalántáinak nagy részét már eladta Jánosi Zoltán, csupán mintegy két tucat maradt belőlük
Fotó: Szanyi-Nagy Judit / Fejér Megyei Hírlap

‒ A fehérvári, bodajki és kisbéri piacokon, ahol megfordulok, sokan keresik a biotermékeket. Ezekkel azonban érdemes vigyázni, hiszen merész az az állítás, hogy azok a termények permetmentesek. Akinek több hektárnyi területen vannak növényei, valószínűleg permetezi azokat, hiszen a szer nélkül túl nagy lenne a kockázata egy káresetnek. Inkább úgy fogalmaznék, a permetezésnek manapság vannak árnyalatai: míg korábban egy olyan, ma már betiltott permetszert is kapni lehetett, ami mindent megölt, napjainkban a „gyengébb” verziók hódítanak ‒ részletezi Zoltán, aki úgy tapasztalja, ízben nem érződik különbség a bio és a „normál” termény között.

Új módszerekről is beszámolt: a gombabetegségek ellen vannak, akik élesztős vízzel permeteznek. A gazdák 10 liter vízben nagyjából 10 dkg élesztőt kevernek el, egy napig állni hagyják, majd az ebből kivett 1 liter folyadékhoz még 10 liter vizet kevernek. Más a levéltetvek ellen csalánt rothaszt: leszedik a csólyánt, vízzel feleresztik, úgy megrohad, majd ismét felöntik vízzel s hetek múlva azzal permeteznek. Hasonlóan a savanyú tej is alkalmas a kártevőkkel szemben ‒ tudtuk meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában