A trófeákhoz mindenkor emlékezetes élmény kapcsolódik

2018.05.25. 20:00

Vadászati kiállítás nyílt Bicskén

Fenyőágak között szarvasok, őzek és vaddisznók trófeái sorakoznak az állványon. A Bicskei Napokon vadászati kiállítás nyílt a művelődési központban.

Zsohár Melinda

A mányi Sajgóvölgyi Vadásztársaság 1990-ben alakult, az ő vadászaik zsákmányaiból nyílt látványos kamarakiállítás a bicskei művelődési központban. A tradicionális vadászati tevékenység ősi hagyomány, kiváltságosok vadászhattak évszázadokon át, királyok, nemesek privilégiuma volt, majd a szocializmus diszkrét bája is belengte rítusait. Időközben tudomány és szakma is lett a vadászat, újabban a természet- és környezetvédők, s az állatvédők össze-összecsapnak felette. A kiállítást Bárányos József és Rozovits Márton rakták össze, mindketten vadászok, s mindenkor állnak elébe mindenféle morális, etikai kérdésnek a témában. Székely István, a Sajgóvölgye Vadásztársaság elnöke köszöntötte a többségében vadászokból álló közönséget, s Bertóti Béla, Mócsy- és Széchenyi Viktor-díjas nyugalmazott állatorvos nyitotta meg a sajátos tárlatot, aki 1965-től maga is hivatásos vadász.

Fotó: Zsohár Melinda/ Fejér Megyei Hírlap

Minden trófeához élmény kapcsolódik, a vadász és a vad küzdelme előzi meg, s szigorú szabályok kötik a tevékenységet, szögezte le Bertóti Béla. A köztiszteletben álló szakember hivatásaként a haszon- és háziállatok orvosa volt hosszú évtizedeken át, a vadászatba azonban szinte beleszületett, osztotta meg személyes élményeit hallgatóságával. Édesapja országos fővadász volt, vadászati szakíró, több könyve jelent meg irodalmi stílusban a vadakról, s ezen ősi tevékenységről. Gödöllőn tanított, s fia tanúsága szerint úgy tudta utánozni az őzsuta hangját, hogy az őzbakot is meg tudta téveszteni vele!

 

Magyarországon világszerte elismert a gímszarvas állomány, jelentős a dámszarvas, vaddisznó, muflon, ám az apróvadas állomány ugyancsak lecsökkent. A mintegy 200 ezer hivatásos magyar vadász vadgondozást is végez, s nem győzik hangsúlyozni, hogy a megváltozott természeti körülmények között a megborult vad-egyensúlyt igyekeznek javítani. A felsorolt nagyvadaknak nincs természetes ellensége, a felszaporodott egyedeknek nem jut elegendő élőhely és táplálék. Ezt csak a szakszerű vadászattal képesek ellensúlyozni, hangsúlyozta Bertóti Béla. A fácán, mezei nyúl, fogoly megfogyatkozása pedig az agrárkultúra jellegéből fakad: sok a nagytábla, nem kedvez az apróvadaknak ez a gazdálkodási forma.

Bárányos József a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatója, fiatal korától szenvedélyes vadász. A kiállítás idején iskolás gyerekeknek is tart előadást a vadászatról, az állatokról, a biológiai és történelmi vonatkozásokról, színes és érdekes magyarázatokkal szolgál a trófeákról. A vadászat nem vérengzés és nem kegyetlenség, szögezi le, ám elismeri, a férfiak többségének évezredes szenvedélye ez. A vad az állam tulajdona, s ezerféle szabállyal néz szembe mind a hazai, mind a külföldi vadász. A szarvas agancsa a leggyorsabban növekvő élő szövet, mutatja tanárként, míg magyaráz. A bicskei kiállításon a legértékesebb kapitális trófea az az 580 gramm súlyú őzagancs, ami 2,5 millió forint eszmei értékkel bír, s kétmilliós értékű szarvasagancs, amelyek egy kilenc- és egy tizenkét éves kilőtt szarvas fejét ékesítették.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában