Negyven éve nyílt a fehérvári Skála áruház

„Április elsején délelőtt tíz órakor dr. Molnár Frigyes, a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke sok száz vásárló előtt mondott rövid megnyitó beszéde után átvágta a Fehérvár Áruház bejáratához kifeszített nemzetiszínű szalagot, s ezzel megnyitottnak nyilvánította a megyeszékhely új, a nyitáskor hétezer, a most épülő toldalékkal együtt kilencezer-kétszáz négyzetméteresre bővülő áruházát.” – áll a Fejér Megyei Hírlap negyven évvel ezelőtti elődjének április 2-i lapszámában a hír. Óriási felhajtás övezte a Fehérvár Áruház létrejöttét és nyitását, befektetők, vásárlók egyaránt nagy örömmel fogadták az eseményt. E kerek évforduló apropóján beszélgettünk Halász Jánossal, a Skála korábbi igazgatójával, aki számos egykor volt kollégájával együtt ünnepelte meg e jubileumi eseményt. A fotók tanúsága szerint rengeteg fehérvári volt kíváncsi a megnyitóra, amelyet egyébként maguk a befektetők, megálmodók pár méterrel arrébb, a volt Technika Házában ünnepeltek meg – a tudósítás szerint ünnepi ülés keretében.

Demján Sándor és a Skála

Sajnálatos apropót ad a fehérvári jubileumnak a Skála áruházak megálmodójának, Demján Sándornak a halála. Az üzletember volt ugyanis az, aki az első Skálát létrehozta Budapesten. E rendhagyó kereskedelmi módszer nagy sikert aratott az akkor még szűkös piacon válogató vásárlók között. Erre így emlékezik a volt igazgató: – A fehérvári Skála az akkoriban még szokatlan franchise rendszer szerint jöhetett létre. A fehérvári az első olyan láncszem volt a gépezetben, amely névvel is csatlakozott a Skála áruházak rendszeréhez.

Az embléma

Apropó csatlakozás. A Skála embléma, amely minden minimum negyven felé közeledő fehérvári emlékezetébe beleégett, szinte észrevétlenül, a nyitás utáni időszakban került fel az akkori stílus szerint modernnek számító épületre. – Emlékszem, nyitás előtti utolsó napon készült csak el néhány köfémes munkás segítségével. A Fehérvár Áruházként nyílt üzletközpontra ezért csak kicsit később kerülhetett fel az embléma.

Az előzmények a Skála megnyitása kapcsán azonban épp olyan fontosak, mint maga az üzletközpont megnyitása. A megyei ÁFÉSZ-ek, azaz a fogyasztási szövetkezetek hozták létre a Fehérvár Áruház Vállalatot, amely a Skálát működtette a kezdetekben Fehérváron. Ők adták össze rá a pénzt, hosszas szervezőmunka után. A megnyitóról szóló tudósítás részletesen foglalkozott a háttérrel is:

„Az 1972 augusztusával megtörtént alapkőletételtől az 1976 telén megkezdődött építésen át a mostani átadási ünnepségig bezárólag a MESZÖV elnöke ismertette a Fehérvár Áruház történetét. Hangsúlyozva, hogy erre a beruházásra megyénk több, mint hetvenezer szövetkezeti tagja mondott igent, ami az anyagi erők összefogását jelentette. A belkereskedelmi minisztérium negyvenmillió forinttal támogatta az építkezést, a SZÖVOSZ 15 millióval, s további 32 millió forintot hitelként vettek igénybe ahhoz a 90 millió forinthoz, amelyet a megyei áfészek adtak össze ahhoz, hogy a megyeszékhelynek végre egy a mai és a holnapi igényeknek megfelelőáruháza létrejöhessen.”

Egyetemről rögtön a Skálába

A szakmai gárda kezdőcsapatában ott volt Halász János is, aki az egyetemről egyből a Skálába került. Vevőszolgálati csoportvezetőként kezdte, majd igazgatói pozícióig jutott. Később a pesti skála áruházakat vezette. – Akkor összetrombitáltak 15-16 friss pályakezdőt, akik viszonylag jó eredménnyel végeztek jó iskolákban. Köztük voltam én is. Az öreg kereskedők mellett tanultuk ki a szakmát az áruházban. Hallatlanul jó hangulat volt, a magánéletben is barátok voltunk. Sokan maradtak meg később is a Skála berkein belül, mások viszont továbbmentek más nagy multi cégekhez.

Később, a nyolcvanas évek második felében a vállalat eladta a részesedését a Tengelmann-csoportnak, így került a fehérvári áruház is a külföldi cég érdekeltségébe. A Skála embléma – talán sokan jó ideig észre sem vették – pár évvel később lekerült az épületről, a szerződés szerint ugyanis az eladástól számított öt évig élhetett az új tulajdonos csupán a névhasználati joggal. Persze a Skála a mai napig Skála maradt a fehérváriak univerzális emlékezetében. Később, 2000-ben újból gazdát cserélt az áruház – egy magyar befektetőcsoport vásárolta meg, emlékezik Halász János. Egy ideig ugyan visszabérelte az új tulajtól az alsó szinten élelmiszerüzletként működő Kaiser áruház területét a magyar csoporttól, ám később ezt a részesedését is eladta a Spar áruházak tulajdonosának. Amely most is magyar befektetőktől bérli az alsó szintet. A felső szint pedig már évek óta kínai bérlőké.

A kereskedelmi központ sikere a benne rejlő tartalmon múlt: minőséget és különleges árucikkeket kínált – persze gyakran kis mennyiségben, így még itt sem mindenki juthatott hozzá. A beszerzés pedig igazi kereskedelmi bravúr volt – téliszalámi kvóták, mosógép és bor bartelek emléke él a mai napig az egykori skálások emlékezetében.