Körkép

2018.04.01. 08:00

Mindenki másképp tartja: Húsvét és a történelmi egyházak

Az idei tavaszt valóban húsvét hozta, hozza meg. A legnagyobb keresztény közösség mellett megkerestük a protestáns egyházakat és a zsidó hitközséget is.

Nagy Zoltán Péter

A baptista közösség gyorsan kötélnek állt, amikor ez a kép készült. Így lesz ez húsvét vasárnapján 10 órakor is, amikor újdonsült testvéreik bemerítkeznek, azaz megkeresztelkednek. Az utóbbi esemény egy évben maximum kétszer fordul elő.

Fotó: Nagy Zoltán Péter/ Fejér Megyei Hírlap

Kicsit kutatva, keresve a passió és a feltámadás átélhetetlen érzéseit indultam neki az egyházak lelkészeihez, hogy segítsenek. Amennyit e hely tud adni, töredéke csak annak, amit kaptam.

Reformátusok

Egy kis szobában, istentisztelet közben beszélhettem Berze Jánossal, aki az esti nagypénteki református alkalomra készült, így délelőtt válaszolt néhány kérdésemre.

Fotós: Nagy Zoltán Péter/ Fejér Megyei Hírlap

– Jézus azt mondta, hogy aki megvallja bűneit, azt megtisztítja minden gonoszságtól. Az egyik lator elfordult Istentől, sorsa megpecsételődött, a másik megvallotta bűneit, s Jézus az ilyen embernek mondja: aki hisz, ha meghal is, élni fog!

– Miért hiányzik a kereszt a református templomokból?

– Igenis vannak templomaink, ahol nem hiányzik a kereszt, s egyre több lesz. Úgy fogalmaznék, hogy a reformátusok nem alkalmaznak se Istenre, se emberre kiábrázolásokat, de szimbólumokat igen: ilyen a korpusz nélküli kereszt is.

– Hogy tudja a kereszténység megvédeni magát?

– Mióta kereszténység létezik, azóta hitvédelem is van, hiszen mindig támadásoknak vagy kísértések érték a kereszténységet. Talán olyan korban élünk, ahol fokozottan szükség van a hitvédelemre, mert nemcsak Európában érik támadások a kereszténységet, hanem az egész világon. Tiszteletben tartjuk más népek vallását, de mi keresztényként szeretnénk élni a saját hazánkban!

Evangélikusok

Az evangélikus templomnál éppen istentisztelet előtt jártam, gyülekeztek a hívek a nagypénteki csendes együttlétre, érthető, hogy Bencze András püspökhelyettes szolid lelkesedéssel fogadott. Vele is a kereszténység védelmével kezdem.

Bencze András
Fotós: Nagy Zoltán Péter/ Fejér Megyei Hírlap

– Sok ember van a Földön, aki furcsán néz a kereszténységre, még a tanításaim közben az egyházi iskolákban is előfordulnak bizonytalan fiatalok. De ezen nem szabad meglepődni, mert az őket körülvevő világ láttatja velük azt, amit látnak.

– Milyen szokásokat követnek az evangélikusok a passió táján?

– Nagypénteken nálunk elnémulnak a harangok, és egész húsvét alatt azok is maradnak. De a templomot is leegyszerűsítjük ilyenkor, oltárfosztás van, és leszedjük a díszeket, csak egy gyertya és egy szál piros rózsa marad az oltárnál. Nagyszombat éjszaka fél tizenkettőkor várjuk a feltámadást. Azt a feltámadást, ami Jézussal is megtörtént, ahol a katonák halálra váltak, de az asszonyok is megrettentek, ám az angyal szólt nekik: ti, akik Őt keresitek, ne féljetek, mert Jézus legyőzte a halált!

Baptisták

A Széchenyi úti baptista gyülekezeti házba mindig élvezet belépni, valahogy nyüzsögnek, együtt élnek, együtt lélegzenek az itteni hívek. Nem véletlen, hogy őket csak egyszer kellett megkérni, azonnal összeálltak csoportképre, viszont nagypénteket ők is tiszteletben tartják.

A baptista közösség gyorsan kötélnek állt, amikor ez a kép készült. Így lesz ez húsvét vasárnapján 10 órakor is, amikor újdonsült testvéreik bemerítkeznek, azaz megkeresztelkednek. Az utóbbi esemény egy évben maximum kétszer fordul elő.

– Jézus megfeszítésekor olyan hirtelen érte az embereket a történés, hogy képtelenek voltak felfogni. Názárettől kísérték sokan Jeruzsálemig, és meg voltak győződve róla, hogy azon a pénteken következik be a csoda, és győz Jézus, és átveszi a hatalmat. Ehelyett úgy tűnt, az ember vette át a hatalmat Jézus felett, de a mi értékrendünk sokszor ellentétes Isten értékrendjével – amit veszteségnek élünk meg, gyorsan átfordul, és nagyon nagy „nyereség” lesz belőle.

Fotós: Nagy Zoltán Péter/ Fejér Megyei Hírlap

– Földi halandónak nehéz felfogni az efféle nyereséget...

– Isten már az ősi világban megmondta, hogy a bűn csak vérrel mosható tisztára. A negatív szellemvilág azt hitte, hogy ezt kihasználhatja, de Jézust nem ők fogták el, azt Isten rendelte el. A Gecsemáné-kert hátsó részén minden eldőlt: Jézus azt kérdezte, Uram, nincs egy „B” terved, s a válasz az volt, hogy nincs. Ezzel az Atya és a Fiú egyesült! Jézus annyit kért, hogy mindehhez erősítse meg az Úr. Ezután már tudatosan keltette fel a horkoló tanítványokat, és elindult, hogy legyőzze a halált.

– Jézus halálakor a két lator tükörképe volt a mindenkori emberiségnek?

– Isten fiának a kivégzésekor az egyik bűnös befeszült, és egy saját szabály szerinti procedúrán indult el, és úgy kérte Jézust, hogy győzze meg, hogy tudja, bár úgysem meggyőzhető. A másik lator csak annyit mondott: én Jézushoz nem merek szólni, csak azt tudom, neked nincs igazad. E két ember mutatja, milyenek vagyunk mindahányan: a feloldhatatlan helyzetekben (például kivégzés), vagy szembefordulunk Istennel és betorzulunk, vagy megadjuk magunkat Istennek.

Fotós: Nagy Zoltán Péter/ Fejér Megyei Hírlap

– Védhető-e a kereszténység a támadások ellen?

– A kereszténység védelme számomra nem azt jelenti, hogy majd jól meggyőzök másokat, politikai erővel hatok rá, hanem azt, hogy megadom magam Istennek, s akkor elnyerhetem a kegyelmet, hogy másokat is kiszerethessek a kegyelem nélküli állapotból!

Zsidók

A kereszténység talán szóba sem jöhetett volna a zsidóság történelme nélkül. Érthető, hogy Neubart Istvánt, a Fehérvári Zsidó Hitkösség vezetőjét is megkérdeztem, annál is inkább, mert a peszach ünnepe idén egybeesik a kereszténység húsvéti ünnepével.

– Talán azzal kéne kezdenem, hogy hogyan köszöntsem oeszach napján?

– Hag Peszach Sameach, illetve kóser peszachot kívánunk egymásnak.

– A zsidó peszach is mozgó ünnep, hogyan követhető le az ideje?

– A zsidó naptár természetesen a Hold mozgásától függ. A peszach ünnepe Niszan hó 14. napján kezdődik. Az első két nap tartjuk meg a széder estét. Izraelben 7 napig, a diaszpórában 8 napig tart az ünnep. Ezen a napon kezdődik a tavasz, Az Egyiptomból való kivonulásról emlékezünk meg, ami több mint 3300 évvel ezelőtt történt. A Peszach jelentése: elkerülés, átugrás.Ez idő alatt semmilyen kovászos étel nem lehet a házban, és ilyet nem is eszünk. „Ne láttassék, ne találtassék!” – mondja az Irás.

– Mit fogyasztanak széder estjén?

– A széder este családi és közösségi ünnep egyaránt. Ilyenkor szimbólikus ételek kerülnek az asztalra. Tojás (gyász jele, de az élet teljességére is utal). Csontos húst, ami az Úr kinyújtott karjára emlékeztet. Zöldséget, tormát, hrajszeszt (dió és alma keveréke), ami habarcs, amelyet építkezéshez használtak az elődök és természetesen pászkát, a kovásztalan kenyéret.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában