A kőbe zárt tervek valósága – Richter Ferenc kőfaragó a Parlamentnél is dolgozott

Richter Ferenc kőfaragó mester, mégpedig aranykoszorús. Van mire büszkének lennie, hiszen ő alkotta meg Szent Orbán és a Vén borász szobrát, a Liberália emlékművet Velencén, Kápolnásnyéken pedig Bartók Béla szobra dicséri az ő keze munkáját. Többek között.

Azzal kezdtem beszélgetésünket, hogy minek érzi magát: aranykoszorús kőfaragó mesternek vagy szobrásznak?

– Kőfaragó mesternek! Fiatal koromban foglalkoztatott az, hogy egyszer szobrász lehessek. Próbáltam megmintázni dolgokat, szakkörbe is jártam, de az akkori szobrászatban uralkodó stílus végül nem nagyon vonzott, maradtam hát a kő faragásánál. A Parlamentnél dolgoztam mint kőszobrász, faragtam az akantuszleveleket, a fiálé tornyokat, a címereket és Apafy Mihály erdélyi fejedelem szobrát, amely látható a déli homlokzaton.

– Ön szerint mi a különbség a kőfaragó mester és a szobrász között?

– A kőszobrászok között sokan jobb kezű mesterek voltak, vannak, mint amilyen néhány művész… Előfordult, hogy a művész nem túl sikerült alkotásából a kőszobrász csinált remekművet. Ami engem illet, azóta érzem, hogy szobrászként is ténykedhetek, amióta nyugdíjas lettem. Mert ehhez nyugalom kell, az, hogy ne foglalkoztasson a mindennapi megélhetés gondolata. Amióta ez megadatott, már nyugodtabban gondolhatok arra, hogy mi is az, amit tennem kell.

– Ösztönösen vagy előre megfontolt szándékkal dolgozik?

– Is, is. Elképzelem, hogy mit akarok tenni, aztán amikor a terven dolgozom, akkor már minden belülről jön. Ami az első mozzanatot, a tervezést illeti, nem rajzolom meg előre pontosan azt, hogy milyen legyen az alkotás, legfeljebb vázlatot készítek, a többit meg a pillanat hozza magával. Egyébként is mintázni jobban tudok, mint rajzolni. Mindig a tervemhez keresem a megfelelő követ, mert

az alkotás benne van a kőben, csak a fölösleget kell lefaragni róla…

– Milyen szobortervek vannak most a tarsolyában?

– Wass Albert szobra készülőben van, az, és a Trianoni emlékmű jelenti számomra most a napi elfoglaltságot, ezek lesznek a közeljövő szobrai Velencén. Emellett is számtalan ötlet, elképzelés foglalkoztat. Mondjuk ha mindet meg akarom csinálni, 200 évet kellene élnem…