Fejlődés és derű jellemzi a Vértes lábánál fekvő Vértesacsát

Vértesacsán ma már nem sokan foglalkoznak a múlttal. Legalábbis nem olyan alkalmakkor, amikor inkább a vidámság, a napi gondoktól való eltávolodás a program. Pedig a falu egyike volt azoknak a Fejér megyei településeknek, amelyek lakosságát a második világháború után kitelepítették: az itteni német nemzetiségűek kétharmadát rakták fel vasúti vagonokra. Így aztán a mai népesség elég vegyes etnikai képet mutat, az ország minden részéről érkeztek az évtizedek során „telepesek”.

Ez jól látszik a szokásokon, a színes helyi gasztronómiai hagyományokon is, amiket Kovács Zoltán polgármester olyan rendezvények szervezésével igyekszik ápolni, mint amilyen a szombati, „Ahogyan apáinktól láttuk” elnevezésű, immár hetedik közös falusi disznóvágás is volt. Négy állat végezte be a sorsát reggel, hogy elkészülhessen a sült hagymás vér, a resztelt máj, a sváb böllérleves és a magyaros húsleves, no meg persze a kétféle húsos káposzta, a hurka, a kolbász és a pecsenye.

De az ilyen alkalom arra is megfelelő, hogy mások véleményét meghallgatva számvetést készítsen a településvezető, aki nyáron időközi választáson kapott ismét bizalmat a helybéliektől, miután a testület feloszlatta önmagát. Az indok az volt, hogy a falu nem pályázik eleget, nem jut forráshoz, és így a fejlődése sem megfelelő irányba mutat.

– Pedig már akkor folyamatban volt egy megnyert pályázat nyomán az óvoda felújítása, azóta nyertünk pénzt a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésére is – mondta Kovács Zoltán. – Aztán éppen decemberben kapott pozitív elbírálást egy másik pályázatunk, amellyel 15 millió forint értékben járdát tudunk építeni. És amint beköszönt a jó idő, végre megkezdődik egy régi adósság törlesztése: korszerűsíthetjük az ivóvízhálózatot, hogy ezzel javítsuk a víz minőségét. Ezt a nagy projektet 2019 nyarán kell befejezni.

Kovács Zoltán hozzáteszi, azért nem minden beruházás megy könnyen, mert a hazai építőipar „szárnyalása” miatt ma már egyre nehezebb kivitelezőt találni az elnyert pályázatokhoz. És ez az árakon is meglátszik.

Az 1850 lelkes Vértesacsa lakói egyébként továbbra is elsősorban Székesfehérvárra, Bicskére vagy Herceghalomra ingáznak munkáért, ez a tendencia nem változott. A hivatali munka kiegyensúlyozott, a hét képviselő közül négyen a polgármestert támogatják, és ha nem is mindig egyhangú a döntés, a vita most már nem jellemző, és ez mindenképpen hasznára válik a településnek.

– A saját forrásaink arra elegendők, hogy az elnyert pályázatokhoz az önrészt biztosítani tudjuk, sokkal többre nem futja – teszi hozzá a polgármester. – De ez mégis folyamatos fejlődést biztosít, hisz az Orbán-­kormány ideje alatt megszabadultunk az adósságainktól, így amit eltervezünk, azt meg is tudjuk valósítani.