Óriások, elevenek, vadak és különlegesek – Íme az év rovara, hüllője és vadvirága

A repülő óriás

A szavazók az Anax imperatort, azaz az óriás szitakötőt választották az idei év rovarának. A Közép-Európában található 84 faj – nem mellesleg a világon 6000 különböző szitakötőfaj található meg – nem veszélyeztetett.

Testhossza 68-84 milliméter, szárnyainak fesztávolsága 92-106 milliméter. Az alacsonyabb fekvésű helyeket preferálja, de hazánkban az alföldek mellett domb- és hegyvidékeken is megtalálható – tudtuk meg a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) összeállításából.

Leginkább májustól augusztusig találkozhatunk a kifejlett egyedekkel. Nevüket szárnyszerkezetükről kapták, amely a szitára emlékeztetheti a megfigyelőt. 1896-ban tizennégyféle elnevezést jegyeztek le velük kapcsolatban, köztük az acsa, anyalégy, fátyolka, hosszas pille, vízi leány és vízi pille nevet.

Hűvös és eleven

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által megválasztott év hüllője, az elevenszülő gyík inkább a hűvös, nedves élőhelyekhez kötődik.

Az állat természetvédelmi értéke 100 ezer forint, hiszen ritka, és ezért fokozottan védett. A legnagyobb veszélyt számára a globalizáció (ipari forradalom, klímaváltozás) okozta változások jelentik, amelyek miatt fokozatosan csökken hűvös élőhelyeinek száma – derül ki az egyesület honlapjáról.

A hazánkban legfeljebb 13-15 centiméter hosszú elevenszülő gyík a Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja, amely szokatlannak számító szaporodásával alkalmazkodott a hüllők számára nem kedvezőnek mondható alacsony hőmérsékletekhez – írják.

Egy fű, ami retteg

Megküzdött a fehér tündérrózsa, az apró nőszirom és a kornistárnics, mely vadvirágok közül ez utóbbira tették le legtöbben a voksukat.

A hazánkban 1982 óta védett kornistárnics – vagy más néven tüdőtárnics, tüdőfű, rettegőfű – júliustól szeptemberig virágzik, ám egyre kevesebb helyen találkozhatunk vele: élőhelyeinek kiszáradása és átalakulása miatt Európa-szerte visszaszorulóban van – tudtuk meg az MTM honlapjáról.

A 10 ezer forint természetvédelmi értékű növény Európa nagy részén jelen van, ám hazánkban a Tiszántúl és a Dél-Dunántúl nagy részéről hiányzik. Elsősorban kiszáradó lápréteken, hegyi- és mocsárréteken fordul elő – írják.

A kornistárnics a szürkés hangyaboglárka kizárólagos tápnövénye.