Ajándéka nem az arany

2017.12.03. 09:00

Szent Miklós, a csodatévő püspök ajándéka a szeretet

„Legyen hely a szívünkben Istennek, hitnek, embertársainknak” – tanította egykor püspökként híveinek Szent Miklós, akit a kommunizmus idején neveztek el Télapónak.

R. Szolga Réka

Szent Miklós

Az orosz Fagy apó kultusza akkoriban váltotta a keresztény ünnepet hazánkban, amikor a kereszteket is letépték a falakról, a püspököket, a papokat bebörtönözték. Így lett Szent Miklósból Télapó Közép-Európában.

A legenda szerint Miklós, aki 270 körül született a mai Törökország területén, csecsemőkorában, az első fürdetés alkalmával felállt a mosdatóteknőben. Ahogy cseperedett, a templomhoz vonzódott, s környezetének korán feltűnt csendes, alázatos, önzetlen jelleme. Habár ő maga ellenezte, Myra városának püspöke lett. Jótettei közé sorolják, hogy saját vagyonát a szegényeknek adta. Az ajándékok ablakba helyezése is egyik jócselekedete által vált népszerűvé.

Történt ugyanis, hogy egy ember három leányát örömlánynak akarta adni, mivel hozományuk nem volt, így nem álltak sorban a lelkes férjjelöltek. Amikor tehette, Miklós kerülte a nyilvánosságot, így az éj leple alatt három pénzzel teli erszényt hajított be a szegény ember ablakán. A hajadonok megmenekültek. Egy másik elbeszélés szerint három vándordiákot szállásadójuk megölt, feldarabolt és sóban tartósított, hogy húsként kimérhesse őket. Miklós azonban éppen arra járt, felfedezte a gaztettet, és feltámasztotta a három ifjút. Nem meglepő tehát, hogy csodatevőként tartják számon.

Jótékonykodása, az emberek iránti szeretete által vált a világon legismertebb szentté Miklós. A hajadonok, aggszüzek, a házasság, az anyaság védőszentje, így gyermekáldásért is lehet hozzá fohászkodni. Szó sincs krampuszról! A róla szóló versek, legendák arról tanúskodnak, Miklós minden gyermeket egyformán szeretett: „Ajándéka nem az arany, nem is hamis földi kincs. Szeretetet, víg örömet, olyat hoz, mi nekünk nincs!”

A Mikulás figurája mára átalakult, ezért sem feledkezhetünk meg Szent Miklós legendájáról, emberszeretetéről Fotó: Pixabay.com

Szent László I. törvényének 38. cikkelye december hatodikát, Szent Miklós napját a kötelezően megtartandó ünnepek közé sorolta. Az igaz hit védelmezőjének nevét számos magyar település őrzi, így például Szigetszentmiklós is. Hazánkban Kecskemét városának védőszentje. Lengyelországban 300 templomot emeltek tiszteletére.

Halála után, az iszlám hódítások idején hamvait Olaszországba szállították, amelyek ma is Bari városában, a róla elnevezett Szent Miklós bazilikában találhatók.

A multikulturalizmus térhódításában, a „tömegtermelt” csokimikulások között ne felejtsük el Szent Miklósnak, a ragyogó, tiszta szentnek hagyatékát sem, amely ma még időszerűbb, mint valaha: legalább ezen a napon szolgáljuk úgy embertársainkat – csendesen, alázattal –, hogy nem várunk érte köszönetet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában