Textilek, lombhullástól karácsonyig – megnyílt Bodáné Fenyves Zsuzsa tárlata

Munkáit ezer közül is felismeri már a szakértő szem: az elmúlt években a foltvarrás igazi mesterévé vált. Rendkívül ötletes faliképek kerülnek ki a keze alól, csodaszép takarói fantasztikus színérzékről árulkodnak, csakúgy, mint foltvarrott mellényei, táskái, no meg a kedves textilfigurák. Mindig lenyűgöz, ahogy Bodáné Fenyves Zsuzsa mesterien összeválogatja a különböző színű és mintájú anyagokból az egymáshoz illőeket, és aztán egységes, harmonikus kompozíciót teremt a foltokból… Eddig „csak” csoportos kiállításokon szerepelt, Móron először láthatjuk önálló tárlaton a munkáit. A Fehérvári Kézművesek Egyesületének tagjai titokban ajánlották be az alkotásait: meglepetésnek szánták, mert tudták, Zsuzsának ez nem jutna eszébe magától.

– A tárlat előtt csak egy hónappal szóltak: azt azért sejtették, hogy összegyűlt egy kiállításra elegendő munkám – meséli. – Ahogyan válogatni kezdtem, úgy alakult ki a kiállítás témája. Nagyon szeretem az őszt, a hozzá társítható visszafogottabb árnyalatű, meleg színeket és hasonlóan szeretem a téli ünnepeket, a karácsonyt. Arra törekedtem, hogy ez a két téma szimmetrikusan jelenjen meg a kiállításon, így aztán varrtam a meglévő anyaghoz néhány darabot. Volt például egy őszi, színes tökökkel díszített ágytakaróm, amit tavaly ősszel az iszkaszentgyörgyi örömvarráson csináltam, és most elkészítettem a karácsonyi változatát is a tárlatra.

A „sompolyogi” rókafigurát is az általa kedvelt őszt idéző textilekből alakította ki, de a textilfigura először csak magában üldögélt a nagymama régi székén. Otthon aztán Zsuzsának megakadt a szeme egy régen készült tyúkocskafigurán és kiderült, pont ez illik a róka mellé. A karácsonyi képekhez és a takaróhoz meg rénszarvasfigurákat ültetett...

Zsuzsa azt mondja, amióta az eszét tudja, ő varr: örökségként került hajdanán hozzájuk egy Singer varrógép, ő azon próbálkozott először. Óvónőként is folyton kézműveskedett, hogy a gyerekeket elbűvölje, a foglalkozásokat érdekesebbé tegye. Aztán Radetzkyné Csilla hívta A Szabadművelődés Háza kézműves köreibe. Előbb csak mézeskalácsot díszített, aztán sok más foglalatosságot kipróbált, végül a kezébe akadt egy patchwork szaklap. Elkezdett foltvarró csoportokba, „örömvarrásokra” járni, szépséges anyagokat gyűjteni. Mert azért tegyük hozzá: az igényes foltvarrott munkákhoz jó minőségű anyag is kell.

Az elmúlt öt esztendő különösen termékeny időszak volt, sorra születtek a legszebb foltvarrott munkái. Ő személyre szabottan készíti az ajándékait is – olyan gyönyörű, egyedi, foltvarrott használati tárgyak kerülnek ki a keze alól, amiknek láttán elfog bennünket a sárga irigység. Viszont Zsuzsa szerencsére nem őrzi féltékenyen a mesterség titkait. Fehérváron, a Kézművesek Házában rendszeresen vezeti az Asszonyműhely foglalkozásait, és szívesen megosztja mindazt, amit a foltvarrásról tud. Aki képes rá, csinálja utána!