Asztrofotókat láthattunk a Nap járásáról a bicskei emlékkonferencián

Horvai Ferenc, a Nagy Károly Csillagászati Alapítvány elnöke kitartón kutatja az utolsó magyar polihisztorként számon tartott tankönyvíró, vegyész, csillagász és nyelvőr életét. Nagy Károly bicskei Galagonyás-dombi birtokán a helyi gróf Batthány Kázmér pénzén csillagdát, kiskastélyt és mauzóleumot építettek, a vizsgálót korszerű műszerekkel be is rendezték. Az 1848-as forradalmi részvételéért a gróf vagyonát elkobozták, emigrált, a csillagda műszerparkja szétszóródott – egy nagy ábránd szétfoszlott, percekkel a megvalósulása előtt.

Bartha Lajos csillagászattörténész felkutatta e műszereket, s öniróniával vegyes sajnálattal konstatálhatta, hogy lencséiknek többnyire lába kélt – nem hadi körülmények között.

Mizsér Attila a magyar nyelvű éggömbökről beszélt, Szolnoki Tamás helyi ifjú régész pedig a hely feltárásáról elmélkedett. A hegyikastély a második világháborúban semmisült meg, a képek szívfacsaró veszteségről tanúskodnak.

A csillagdát a Pannónia szíve turisztikai program keretében újraépítik, mutatta be Tessely Zoltán országgyűlési képviselő a terveket, ez újfent nagy ábránd a helyiek reményeiben.

A Nagy Károly-i szellemi hagyatéka mégsem tűnt el, az előadókkal való találkozás ezt bizonyította. A Vértesbogláron élő Fejes Zsolt amatőr csillagász Csillagfény mellett címmel jelentetett meg általános iskolásoknak (majdnem) tankönyvet. S Bicskén lakik két amatőr csillagász és szolárgráf fotós, akiknek a NASA honlapján is megjelennek képei, oly szépek és különösek.

A negyvenes éveinek végét taposó Bajmóczy György agrárius, alig tíz éve szeretett bele a csillagokba, családja vette meg első távcsövét. Mostanság a Nap észlelése a szenvedélye. Szűcs Mátyással, a húszéves egyetemistával a közös érdeklődés révén kötöttek barátságot. A rém egyszerű szolárgráf mechanikus szerkezettel és a számítógéppel készített képeik azokat is elvarázsolják, akik ritkán vetik tekintetüket az égboltra.