Ki foglalkozna a zártkertek csodás gyümölcsöseivel?

Egy nemrég érvénybe lépett kormányhatározat 2019. év végéig összesen 6 milliárd forint elkülönítését írja elő a zártkerti ingatlanokon történő szőlő- és gyümölcstermesztés művelési kultúrájának fennmaradása érdekében. Cél továbbá a zártkerteken meglévő genetikai sokféleség megőrzése, a környezet védelme és a vidéki tájfenntartás.

A feladattal megbízott Földművelésügyi Minisztérium szándéka a zártkerteket övező infrastruktúra javítása, a megtépázott, rég nem művelt területek újra művelés alá vétele. Sőt, e területek közösségi szerepének erősítését is ösztönöznék. Az oktatás, a szemléletformálás, a hagyományőrzés egyaránt céljuk.

Ezek alighanem valóban kulcskérdések, hiszen a korábban nagyobb népszerűségnek örvendő hobbikertek műveléséhez kitartásra, a föld iránti alázatra és elkötelezettségre is szükség van.

A források pályázati úton lesznek elérhetőek. A minisztérium várhatóan 2017 év végéig kiírja az első pályázatokat, amelyeken önkormányzatok és önkormányzati konzorciumok vehetnek majd részt. A közreadott előzetes tervek szerint mintegy 200 nyertes finanszírozására lesz elegendő az első 2 milliárd forintos keretösszeg, vagyis projektenként 10 millió forint körüli vissza nem térítendő támogatás juthat a zártkerteket övező beruházásokra: víz illetve áramvételi lehetőség biztosítására, vadvédelmi kerítések telepítésére és a zártkertek körüli utak felújítására, járhatóvá tételére.

A hetvenhét esztendős Vincz József kertészmérnök egész életében a mezőgazdaságban dolgozott, jelenleg is jó pár gyümölcsös szaktanácsadója.

Magyaralmási családi gyümölcsösüket ma már inkább fia viszi, de ő is tud mindenről, rendszeresen járja a területet. Egy hektáron szilvát, másfelen kajszit, három hektáron pedig almát termesztenek. Nemcsak a saját, de a szakértelmét kérők digitálisan vezetett művelési naplójában is otthonosan mozog. Mint mondja, a precíziós gyümölcstermesztés során ma már alapkövetelmény a számítógép. A mezőgazdaságban, emelte ki, nincs könnyű munka, egész embert kíván.

Természetesen a zártkerteket tematizálva faggattuk. Vincz József szerint évtizedekkel innen a vidékről, a munka, a jobb megélhetés miatt a városokba került emberek nagy kedvvel, szívesen művelték a kiskerteket. Saját maga példája alapján tudja, fél hektár gyümölcsös műveléséből is jó pénzt lehetett kihozni. Volt, hogy teljes szobabútort vásárolt a nyereségből.

Öt és fél hektáros gazdaságukat nem érdemes legépesíteni, nem elég nagy hozzá a terület, s ezért nem termelné vissza az egyébként hasznos, nem mellesleg sokmilliós gépeket. A különböző növényvédő szerek használata is inkább csak nagymértékben kifizetődő. Ezeket összevetve jó gondolatnak tartaná a kicsi zártkertek összevonását. Másfelől a zártkerti ingatlanok infrastrukturális hiányosságainál nagyobb problémának tartja, hogy nem nagyon van, aki megművelné ezeket a földeket. Ez manapság egyszerűen nem éri meg. A zártkertek zöme elhanyagolt, csak a „kitakarításuk” is rengeteg időt és energiát emésztene föl.

Vincz József véleménye szerint nem megoldott az értékesítés, nincs megfelelő piaca a gyümölcsöknek.

- Még a „Szedd magad!” akciókra is csak kevesen jönnek el. Az sem kedvez az itthon honos gyümölcsöknek, hogy az emberek inkább déli gyümölcsöket fogyasztanak, semmint az évszaknak megfelelő hazait – mondta.

Mindazonáltal szavaiból az is kitűnik, hogy például a kertek körüli utak javítása előremutató lépés volna.

A szakember a gyümölcsösök és a szőlők művelésére motiváló, életképes alternatívának tartaná, ha egyes földterületek tulajdonjogát átadnák azoknak az embereknek, akik felvállalják, hogy a jelenleg megviselt zártkerteket rendbe teszik, s a továbbiakban ott felelős művelést folytatnak.