Hótorlasz akasztotta meg az életet az ünnepnapon

Minden úgy indult, ahogy szokott március derekán, vagyis hogy szirmot bontottak az első igazán tavaszi hagymás virágok, leváltva a már elnyílott hóvirágokat és ibolyákat. Akkor még nem tudták sem a korai krókuszok, sem a függőleges levelek lándzsái közül kibújó sárga nárciszok, hogy mire készült a természet. De nem tudták a vágott szegfűk sem, melyeket a kokárdákra tűzött emberek szorongattak, hogy majd ki-ki a maga településén megünnepelje bátor nagyjaink összefogását, kitartását, amivel példát mutattak nekünk 1848-49-ben. Persze nem lenne valós állítani, hogy a tél visszatérése váratlan volt, ugyanis már a korábbi napokon is hidegen fújtak a szelek, na de hogy ennyi és ilyen magas hótorlasz is lesz, azt nem sejtette senki.

Százakat zárt saját járművébe a hó

Aztán megjött a hó, elzárva településeket a világtól, és foglyul ejtve emberek százait a 81-es főúton. Végh Rudolf sörédi, és Fűrész György csókakői polgármester egyeztettek a problémával kapcsolatban, majd a csókakői tűzoltók és a melléjük álló lelkes önkéntesek azonnal szerveződni kezdtek, és kiásták magukat a hóból, de nem torpantak meg a 81-es úton. Lapátoltak, ástak, forgalmat tereltek, és sokszor bezárt, üres kocsifülkével veszteglő autókat toltak, és nem előre vagy hátra, hanem oldalra. Söréd lakossága melegedőt alakított ki azoknak, akik már ki tudtak szállni a kocsijukból, és el tudtak menni Sörédre. Őket természetesen további önkéntesek szállították, traktorokkal, terepjárókkal.

Az ünnepnaphoz méltó volt az összefogás

Csak az önkéntesek dolgoztak a főúton és a menedéket biztosító melegedőkben. Nem találkoztak egyetlen hótolóval sem, vagyis eggyel igen, de az is a hó fogságában rekedt, ahogy a hozzá közeli mentőautó. Aztán egy kitörő, őszinte öröm volt a nem csüggedő de már kissé fáradó önkéntesek jutalma, szembe találkoztak a Magyaralmásról érkező önkéntesekkel, akik szintén kiásták magukat, hogy azután kiáshassanak másokat is.

Milyen emlékeket fagyasztott a szívekbe a hótorlasz?

Az akkori eseményeket részletesen megismerheti a tízéves évfordulóra írt cikkünkből.

Százak rekedtek akkor az autóikban, a buszokon, a kamionokban és bár 12 év telt el azóta, bizonyára mindenkiben nyomott hagyott az a nap. Jót? Rosszat? Ki tudja? Önnek milyet?