Csókakői kislányt sebesített meg a rottweiler, lassan négy éve késik a jóvátétel és a bocsánatkérés 

Mi volt a korábbi büntetőeljárás végkifejlete?    

A kutyatámadás 2019. július 1. napján történt. A kutyatulajdonos házaspár ellen büntetőeljárás indult, amely viszonylag gyorsan be is fejeződött: a kutyatulajdonos házaspárt – tehát mind a férjet, mind a feleséget – életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége miatt, jogerősen elítélte a Székesfehérvári Törvényszék. A büntetőeljárás befejeződésére és a kutyatulajdonosok büntetőjogi felelősségre vonására 2020 áprilisában került sor, amikor a COVID-19 világjárvány okán bevezetett rendkívüli eljárási szabályokra figyelemmel hagyományos bírósági tárgyalást nem lehetett tartani. A vádlottaknak – azóta már elítélteknek – tehát megadatott az a kényelmesnek mondható helyzet, hogy sem az ügyész, de még a bírájuk szemébe sem kellett nézniük, ugyanis tárgyalás mellőzésével, úgynevezett büntetővégzés meghozatalával kerül sor a bűnösségük megállapítására.  

Egy utcában lakott a kislány, Léna családjával és a kutyatartó házaspár, tehát ismerték egymást. Bocsánatot kértek a sokat szenvedett kislánytól vagy a szülőktől? 

A kutyatulajdonosok ezt követően a kutyatámadással érintett családot semmilyen módon nem keresték, jogi képviselőjük és ügyvédi irodánk között kezdődött egy peren kívüli levelezés, de hangsúlyozom: a kutyatulajdonosok a komoly hátrányokat szenvedett családtól nem kértek bocsánatot; az eset után saját kezűleg írtak ugyan egy személyes hangvételű levelet, de bocsánatot abban sem kértek.  

Milyen perre készülnek most?  

A bíróság előtti – személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránti – polgári per még a kezdeti szakaszában van, ügyvédi irodánk a keresetlevelet 2022. július 1. napján, a kutyatámadás hároméves évfordulóján terjesztette elő. A polgári per elhúzódásáról tehát egyelőre nem beszélhetünk, a károkozó alperesek és felelősségbiztosítójuk eddigi magatartása az, amely a kárrendezés elhúzódását és végső soron a bírósági per megindítását is eredményezte. Az alperesek és felelősségbiztosítójuk eddigi magatartása alatt elsősorban azt értem, hogy mind a peren kívüli levelezések, mind a bíróság előtti perben azt – a jog szempontból egyébként megalapozatlan – álláspontot képviselik, hogy a kutyatámadás során megsérült kislány egészségügyi és járulékos kárai, személyét és személyiségét ért hátrányok a szülőknek semmilyen kárt, vagy hátrányt nem okoztak, tehát lényegében azt állítják, hogy a kutyatámadással a szülőknek semmilyen személyiségi jogi kára nem keletkezett. Bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt alperesek részéről is furcsán hat ez a fajta hozzáállás és peres érvelés, de egy piacvezető biztosítótársaságtól már egészében abszurdnak mondható. A felek számára kielégítő és megnyugtató kárrendezés eddigi elmaradása tehát ennek tudható be: a biztosítótáraság különböző hivatkozási alapokon mérsékelni igyekszik saját, vagyoni helytállási kötelezettségének mértékét, a bűncselekményt elkövető károkozók pedig kényszeredetten igazodnak biztosítójuk nyilatkozataihoz. Egyebekben külön is érdekes, hogy a perbeli információk szerint, a biztosítótársaságnál a felelősségbiztosítási szerződés alapján rendelkezésre álló vagyoni fedezet számottevően meghaladja a károsult felperesi család teljes követelését. Tudomásunk szerint a kutyatulajdonosok egyéb kutyáival összefüggésben a büntetőeljárással párhuzamosan egyéb hatósági eljárás is folyamatban volt az állattartás körülményeinek és az ebek veszélyességének vizsgálata érdekében.

Hol áll most az ügy? Milyen szakaszban van, és milyenek a kislány, illetve a család kilátásai?  

A polgári per még a kezdeti, úgynevezett perfelvételi szakaszában tart, lényegében a bíróság ebben az eljárási részben összegzi a per lényegét, amely a későbbiekben meghatározza a további eljárási cselekmények, különösen a bizonyítás menetét. A perfelvételi szakaszt követően, az úgynevezett érdemi szakban kerül sor a bizonyításra: a felek és tanúk meghallgatásra, igazságügyi orvosszakértők kirendelésére, majd az előterjesztett szakértői vélemények értékelésére. A per érdemi lefolytatásához tehát idő kell, ugyanakkor a perben felelevenedik a kutyatámadás minden mozzanata és az azóta bekövetkezett minden hátrányos következménye is, ez nyilvánvalóan a károsultak emlékeit felszínen tartja, őket ismételten traumatizálja, személyiségi jogi sérelmeiket mondhatni állandósítja. Álláspontom szerint az ilyen és ehhez hasonló káreseményeknél éppen ezért célszerűbb és jobb, ha az érintettek peren kívül meg tudnak állapodni a kárrendezés mikéntjében. Jelen esetben erre nem volt remény: a károkozók és biztosítójuk azon álláspontja, hogy a szülőknek semmilyen személyiségi jogi sérelmet, vagy hátrányt nem okoz, ha egy kutya rátámad és súlyos sérüléseket okoz a gyermeküknek, nem alkalmas peren kívüli megállapodás létrehozására.  

Siker esetén mi az, amit kaphatnak a felperesek? Legyen ez akár kártérítés, akár felelősségre vonás. 

A kutyatulajdonosok nem egyszerűen csak hátrányt okoztak egy kiskorú gyermeknek és családjának, hanem bűncselekményt is elkövettek: életveszélyt okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségét. A kutyatulajdonosokat a büntetőbíróság elítélte, jogi értelemben mindketten elítéltnek számítanak. Elmondható, hogy a büntetőjogi felelősségre vonással a kutyatulajdonosok a társadalom felé számoltak el, de a bűncselekmény valamennyi káros hatása az, amelyet külön, konkrétan a károsultak irányában kell kompenzálniuk, elsődlegesen sérelemdíj megfizetésével, ennek érdekében van folyamatban a polgári per. A károkozó kutyatulajdonosok egyebekben felelősségbiztosítással rendelkeznek, a károkat és a személyiségi jogsértés kompenzálására szolgáló úgynevezett sérelemdíjat – korábbi jogi elnevezése szerint nem vagyoni kártérítést – tehát elsődlegesen a felelősségbiztosítójuknak kell majd rendeznie.

Ha elmarad a siker, van-e még tovább? Van-e még további mód arra, hogy a felelősök kénytelenek legyenek felvállalni azt, ami történt?  

Az érintett kislánynak súlyos, életveszélyes sérülései keletkeztek. A büntetőeljárásban kirendelt igazságügyi orvosszakértő is rögzítette véleményében a kutyatámadás következtében keletkezett sérüléseket. Említi a jobb arcfél kiterjedt, roncsolt mély szövethiánnyal járó sebzését, a tarkótájék nyílt koponyatörését, a jobb oldali rágóízület törését, a jobb nyálmirigy és arcideg sérülését és a jobb külső hallójárat sérülését. De nem lehet figyelmen kívül hagyni a mellkas elülső felének harapott sebzését, a hátsó jobb oldalának többrendbeli harapott sebzését, a jobb oldali 6-7. borda minimális elmozdulásával járó törését, a jobb oldali mellkasfali és mellűri léggyülem kialakulását, valamint a tüdő kisfokú összeesését, zúzódását sem. Szüleinek ezen sérülésekre tekintettel kellett megszervezniük otthoni ápolását és gondozását, a rendszeres kontrollvizsgálatokra járást vidéki otthonuk és a budapesti kórházak között, de át kellett szervezniük az egész családjuk életét is, ugyanis a sérült kislányon kívül még két kisgyermekük van, egyikük a sérült kislány ikertestvére. A kutyatámadás óta eltelt három évben négy műtéten esett át a kislány és állapota még nem végleges. Erre a helyzetre állítják azt a kutyatulajdonosok és a biztosítójuk, hogy a szülőknek "nincs kára". A kutyatulajdonosok és biztosítójuk teljes kárrendezéstől történő merev elzárkózására tekintettel az érintett család a bíróságtól vár olyan ítéletet, amely valamennyi kárukat megfelelően kompenzálja. A kutyatulajdonosok büntetőjogilag minősítendő magatartásának elbírálására a büntetőeljárás szolgált, a polgári jogi kár- és személyiségi jogsértésből eredő igények elbírálására pedig a polgári per szolgál. Az érintett család tehát a megfelelő eljárásban érvényesíti igényeit.