Védett tanú segíthet a móri nyomravezetőnek megszerezni a 12,5 milliós díját

Zárt tárgyaláson dől el, hogy a szárligeti hadtörténész, Szebenyi István megkapja-e a móri mészárlás fegyvereinek megtalálása után a nyomravezetői díjat.

kemma.hu

A kemma.hu írása alapján, hamarosan kiderül, megkapja-e a 12,5 millió forintját Szebenyi István, a férfi, akinek a segítségével rendőrkézre kerültek a móri mészárlás elkövetői – írja a borsonline.hu. Zárt tárgyalás keretében, egy titokzatos, védett tanú meghallgatásával dől el, hogy 13 év után megkapja-e a 25 milliós nyomravezetői díj felét Szebenyi István. Ugyanis annak idején az amatőr hadtörténész segítette hozzá a rendőrséget ahhoz, hogy megtalálják a 2002-es móri mészárlás két valódi tettesét.

Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk a Veszprém Megyei Bíróság szerint igenis nyomravezető a szárligeti Szebenyi István, aki a tarjáni erdőben 2006-ban megtalálta a móri vérengzésnél és a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyvereket. Azonban jutalmából eddig mindösszesen 100 ezer forintot kapott a megtaláló a milliók helyett.

A 2002-es nyolc emberéletet követel móri bankrablás után először egy másik férfi, bizonyos K. A. infói nyomán indultak el a hatóságok. Ahogy a Bors felidézi, a férfi szándékosan helytelenül nevezte meg két társát, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik éveken keresztül ültek jogtalanul, míg Szebenyi István fémdetektorával megtalálta a fegyvereket. A hamis tanúzást követően K. A. azonnal megkapta a 25 millió forint nyomravezetői díjat.

Szebenyi Istvántól azonban már megtagadták a nyomravezetői díjat, mert azt arra az esetre ajánlották fel, ha a bankrablás elkövetőinek kilétére és tartózkodási helyére vonatkozóan valaki konkrét információval szolgál. Hosszú perelések kezdődtek az ORFK és a Magyar Posta ellen, amelynek következtében Istvánnal az elvesztett perekből adódó perköltséget is kifizettették.

Most, az utolsó, mindent eldöntő tárgyaláson eldől, hogy végre elismerik-e a hadtörténész igazát. Zárt tárgyalás révén maga Szebenyi István sem lehet jelen, akinek ez maradt az utolsó lehetősége, hogy megkapja a nyomravezetői díjként felajánlott összeget.

– Nem vagyok optimista, mert bár tudom, hogy igazam van, de – az eddigiekből ítélve – bármi megtörténhet. Ha ez nem sikerül, akkor itthon nincs több lehetőségem a fellebbezésre, ezután már csak Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatok, és el is fogok menni! – szögezte le. A férfi a felét igényelte csak a nyomravezetői díjnak.

A móri vérengzés kronológiája
2002. május 9. A magyar krimináltörténet egyik legvéresebb napja. Két férfi kirabolta a móri Erste Bank fiókját. Hat ember a helyszínen meghalt, kettő életét az orvosok sem tudták megmenteni. Nyolcan voltak a fiókban. Mindannyian életüket vesztették.
2002. július Két budapesti férfit, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót gyanúsítják a tettel
2004. Kaiser Ede tényleges életfogytiglani fegyház-, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kap
2006. december A tarjáni erdőből előkerülnek a móri vérengzésnél használt fegyverek
2007 január Kiderül, hogy összefügg a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság
2007. február 16.Tatabánya Bánhidai lakótelepén elfogják Nagy Lászlót, nem sokkal később Weiszdorn Róbertet is
2007 július Nagy László öngyilkos lesz
2008. április Elkészül a vádirat: a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés valamint lőfegyverrel való visszaélés bűntettével vádolja Weiszdornt, nem sokkal később elkezdődik az elsőfokú eljárás ellene. Közben előkerül Nagy László naplója, amelyben a szerb származású Radót nevezi meg a nyolc ember gyilkosaként. Soha nem derült ki, hogy Nagy szkizofrénként énje megkettőzéseként írt Radóról, vagy félre akart vezetni a hatóságot.
2008. május 28. A Tatabányai Bíróság elsőfokon hét év fegyházbüntetésre ítéli S. Zoltánt, aki fegyvereket adott el Nagy Lászlónak
2008. július 16. Kimondták Weiszdorn Róbert és felesége válását
2008. december 18. Társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntette miatt elsőfokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Weiszdorn Róbertet. Az ítélet szerint legkorábban harminc év után szabadulhat.
2009. február 17. Jogerősen négy év fegyházbüntetésre és négy év közügyektől való eltiltást kap S. Zoltán. A korábban rendőrként dolgozó férfi adott el fegyvereket Nagynak. A bíróság az enyhítést az igen kiterjedt, részletes vallomással és az elévüléshez közeli időbeliséggel indokolta.
2010. november 16. A Fővárosi Ítélőtáblán megkezdődik a másodfokú eljárás Weiszdorn Róbert ügyében.