Akinek sikerült megszereznie, az ragaszkodik a termőföldhöz

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek, tavaly országosan hatszázalékos volt a drágulás – derül ki az egyik pénzintézet termőföld értéktérképéből, amelyet a NAV ingatlanforgalmi adatbázisa alapján készítettek.

A 2016-os hektáronként 1,135 millió forintról tavaly hektáronként 1,199 millió forintra, azaz 6 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. A legjobban (25 százalékkal) Békés megye drágult, de abban a két megyében – Nógrádban és Borsodban – is, ahol a legalacsonyabb volt az átlagár növekedése, 19, illetve 14 százalékos volt a drágulás. Ugyanakkor Pest megyében és négy dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala) 3 és 8 százalék közötti mértékben csökkentek az árak egy év alatt.

A 2016-os év során a földárveréseken „főszerepet” játszó szántóterületek átlagára tavaly is jelentősen, közel 10 százalékkal nőtt. A kert és gyümölcsös, az erdő és fásított területek, valamint a gyepek esetében 3 és 6 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg – a 2016-os csökkenés után – leginkább a szőlő területek drágultak, nagyjából 15 százalékkal.

A termőföldpiac – a földárverések 2016. őszi megszűnését követően – tavaly látványosan szűkült. A megelőző évi 56 ezerről 2017-ben 39 ezerre, azaz 31 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A forgalom a földterületek mérete alapján 70 százalékkal csökkent. Abból, hogy a tranzakciók száma ennél jóval kisebb mértékben esett vissza, az következik, hogy átlagosan jóval kisebb földterületek cseréltek gazdák tavaly, mint 2016-ban.

Tavaly egyébként nagyjából 50 ezer hektár termőföld került új tulajdonoshoz. Ehhez képest 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt. Fejér megyében, ahol a Földet a gazdáknak programban korábban messze a legélénkebb, legpezsgőbb volt forgalom, 90 százalék feletti volt a visszaesés. Azaz kevesebb, mint tizedannyi terület cserélt gazdát tavaly, mint 2016-ban.

A lanyhuló forgalomhoz bizonnyal hozzájárul, hogy a termőföld jó befektetés. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 125 százalékkal növelte értékét 2017-re. Ugyanezen idő alatt egy átlagos lakás „csak” harmadával drágult – derül ki az elemzésből.