Folyamatosan csökken a bogyós gyümölcsök termőterülete Fejérben

A visszaesésre jellemző, hogy az egyik legkedveltebb gyümölcsöt, a málnát az 1980-as években országosan hétezer hektáron, az ezredfordulón pedig 1200-1400 hektáron termesztették, jelenleg alig száz hektárra tehető termőterületének nagysága, s a korábbi 40-60 ezer, illetve 10-15 ezer tonna helyett csak 600-800 tonna málna kerül piacra és a feldolgozóüzemekbe. Ez pedig látszik a piaci felhozatalon és a borsos árakon is, a csak két-három standon kapható málna kilogrammjáért például a múlt héten 1500 forint körüli összeget kértek a fehérvári piacon.

Több tényező áll a visszaesés mögött

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke a Magyar Időknek adott tájékoztatójában a drasztikus visszaesés okaként a klimatikus viszonyok változását, a szedéshez, gondozáshoz szükséges kézi munkaerő hiányát nevezte meg. Ezek a gyümölcsök nem bírják az aszályos, forró nyarakat, víz- és páraigényesek. De nem kedvező számukra a mostanihoz hasonló, csapadékos időjárás sem, mivel ilyenkor fokozottan érzékenyek a szürkerothadás betegségre.

Termőterületük drasztikus visszaesésének másik oka a mezőgazdaságot is sújtó munkaerőhiány. A bogyósok gondozása, szedése ugyanis – a piros ribizli kivételével – nem gépesíthető, kézi munkaerőt alkalmazni pedig – különösen, ha csak néhány hónapi alkalmi munkáról van szó – egyre nehezebb. Azok a gazdák, akik a nehézségek ellenére sem szántották ki az ültetvényeiket, külföldi – főként ukrán – alkalmi munkások szerződtetésével igyekeznek megoldani a problémát.

Az egyik bogyósgyümölcs- termő térségben, a Zala megyei Nagyrécsén pedig 12 családi gazdaság fogott össze az importot kiváltó gyümölcstermesztésért. A hazai bogyósgyümölcs-hiányt egyébként mind nagyobb mértékben behozatalból, lengyel és szerb málna, szeder importjával igyekeznek ellensúlyozni. De nemcsak a hagyományos bogyósgyümölcs-termesztő térségekben fogynak az ültetvények, Fejér megyében már csak a kiskertekben, s néhány kisebb családi gazdaságban vannak még kis számban málna-, szeder- és ribizlibokrok. Bár a térségben már a múlt században sem volt jelentős a bogyósgyümölcs-termesztés, az egykori Móri Állami Gazdaságnak jelentős ribizliültetvényei voltak az 1980-as években, s a termésből szörpöt is készítettek. A gazdaság megszűnésével azonban felszámolták a ribizlist, s csak néhány – saját kisgazdaságukban többnyire még ma is termő – bokrot mentettek meg a helyi termesztők.

Arról, hogy a kiskertekben, esetleg a családi gazdaságokban mekkora területen termesztenek bogyósokat a megyében, nem sikerült információt szerezni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának nincsenek erre vonatkozó adatai, s ez a tétel nem szerepel a statisztikákban sem. Megkerestük a térséget kiválóan ismerő Frey Szabolcsot, a Móri Borvidék Hegyközségének hegybíróját, aki szerint a borvidéken az egykori állami gazdaság ültetvényének felszámolása óta nincs nagyüzemi málna-, szeder- vagy ribizlitermesztés. Lehet, hogy rövidesen emlék lesz csak gyerekkorunk kedvenc málnaszörpje is?

Vezető képünk illusztráció, fotó: Pixabay.com