2025.07.04. 08:00
Szőlőkabóca és az általa terjesztett végzetes kór
Évek óta jelen van egy betegség, melynek gyakorlatilag nincs ellenszere. Kizárólag úgy lehet ellene védekezni, hogy ha a terjesztője, vagyis az amerikai szőlőkabóca ellen védekezünk. A rovarok gyérítése csak félmegoldás, hiszen ki kell vágni, és meg kell semmisítani a beteg szőlőt is.
Az amerikai szőlőkabóca jelenleg a szőlőtermesztők egyik legnagyobb ellensége, ha eltekintünk a gombáktól. Régiónként, megyénként, sőt borvidékenként változik szőlőkabóca állomány mérete, ahogy az által terjesztett betegség mértéke is.
Fotó: PJD
Halálos aranyszínű sárgaság
– A Móri borvidéken már évek óta jelen van, de fel vagyunk készülve a kötelező védekezésre, melyet a zárlati kórokozó miatt, zárlati intézkedések szerint kell elvégezni. Ez évente 2-3 növényvédőszeres kezelést jelent. Ezt hibátlanul megelőzni, ez ellen tökéletesen védekezni nem lehet. Az aranyszínű sárgaság egy fitoplazma, és az ellen nincs gyógymód, ennek megfelelően csak a vektora, vagyis a betegséget terjesztő rovar ellen tudunk védekezni, ami jellemzően az amerikai szőlőkabóca, de terjesztheti más szívogató életmódot folytató rovar is. Ezeket a rovarokat kell gyéríteni, rovarölőszeres kezelésekkel – mondta Varga Máté, a Móri Borvidék hegyközségének elnöke.
Fotó: PJD
Emberre nem jelent veszélyt
Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.
Olvasható a NÉBIH oldalán.
Hatékony védekezés a szőlőkabóca ellen – fontos a jó időzítés
Mint megtudtuk, az sem mindegy, hogy mikor végzik el a gazdák a szőlőkabóca elleni védekezést.
– Az előrejelző rendszerekben csapdázással lehet látni, hogy mikor van a rajzás, mikor a lárvaállapot és ennek megfelelően kell időzíteni a növényvédőszeres kezeléseket. Ültetvény és borvidékfüggő is a beavatkozás ideje. Fontos, hogy a termelők saját maguk is figyeljék az ültetvényeiket és ha nem is csapdáznak, de azért figyeljék az előrejelzéseket, és hogy ha az ültetvényben nyár végén sárga levelű tőkéket találnak, amiknek szív alakban hátrafelé visszapöndörödik a levele, akkor azokat a tőkéket ki kell vágni, el kell távolítani az ültetvényről és meg kell semmisíteni – hanmgsúlyozta Varga Máté.
A védekezéshez tudni kell a fejlődési szinteket
- tojás
- L1 lárva
- L3 lárva
- imágó
Nem elhanyagolható veszélyforrás az sem, hogy a fertőzést akár mi magunk is tovább vihetjük, például a metszőollóval, amit korábban a beteg tőke kivágásánál használtunk.
A megsemmisítés eszköze nem mindig a tűz
A mostantól már megszokottnak mondható aszályos nyarakon országos tűzgyújtási tilalom van, méghozzá egész nyáron, vagyis nem tehetjük meg, hogy eltüzeljük a határban a beteg növényt. De akkor hogyan lehet megsemmisíteni a tőkét, kérdeztük az elnököt.
– Vágjuk ki a tőkét, és vigyük ki az ültetvényből, vagyis a fás részt ne daráljuk be a szőlősorok közé. A kivágott tőke lombját vágjuk le, akár komposztálhatjuk is, míg a szőlő fás részét összevághatjuk akár téli tüzelőnek is, mert onnan már nem jut vissza a betegség a szőlőtáblába, tehát nem muszáj ott azonnal elégetni – felelte Varga Máté, aki felhívta a figyelmet a leginkább veszélyes fertőzési gócpontokra is.
Fotó: PJD
A szőlőkabóca főfészke a felhagyott szőlő
– A legnagyobb baj az, hogy rengeteg felhagyott ültetvény van, és mivel azok semmilyen kezelést nem kapnak, így azok a területek a melegágyai a fertőzésnek, vagyis a hozzájuk közel fekvő szőlőtáblák folyamatosan ki vannak téve ennek a végzetes betegségnek, függetlenül attól, hogy hogyan, mikor és mennyit védekezik a gondos gazda – mondta Varga Máté, aki hozzátette, hogy nem csak a szőlőben, hanem a vadszőlőben, sőt az iszalagban is jelen van a betegség, és mind a kettő látható a felhagyott területen.
