Pont került a gárdonyi fotovoltaikus és geotermikus fejlesztés végére

Végéhez ért, így hivatalosan is lezárult Gárdonyban az az európai uniós forrásból megvalósuló geotermikus és fotovoltaikus fejlesztés, melyet 100 százalékos, vissza nem térítendő, 542,30 millió forintos támogatásból valósíthatott meg a város az elmúlt években. A pályázat elnyerése is nagy esemény volt, ahogy az is, amikor kiderült, hogy a rezsiárak emelkedése alapjaiban rázza meg az önkormányzatok működését. Ekkor ugyanis Gárdony vehetett egy nagy levegőt, mert a fejlesztéseknek köszönhetően lényegesen kisebb és kevesebb nehézséggel számolhat az előttünk álló télen. Erről is szólt Tóth István polgármester a csütörtöki projektzáró eseményen.

A beruházás során a hőtávrendszert fejlesztették, mégpedig úgy, hogy fúrtak egy újabb – második – termálkutat 1150 méter mélyen. Ez a rendszer a már meglévőre csatlakozik, s a termálvíz hőenergiáját hasznosítja. Az energetikai fejlesztés másik nagyvolumenű beruházása volt a fotovoltaikus, azaz napelemes rendszerek telepítése a város több intézményére.

- Ilyenkor már könnyű szívvel mondjuk, hogy megvan! Sok nehézség volt ugyanis a pályázat kezdeteitől egészen a fejlesztések megvalósulásáig. Óriási eredmény ez a városnak – fogalmazott a polgármester, visszautalva a kezdetekre: 2008-ban kezdték el ugyanis a rendszer fejlesztését, 2010-ben adták át az első ütemet. – Nagy lehetőséghez jutott az új pályázattal a gárdonyi közösség, több helyi intézmény válláról vettük le ugyanis ezzel a fejlesztéssel a gázzal fűtés, elektromos áram költségeit. Ez a város életében nagyon fontos, így lesz egyre élhetőbb. Pillanatnyilag úgy néz ki, tudjuk finanszírozni a város kiadásait. Nem mellesleg arra készülünk, hogy újabb fejlesztésekkel a későbbieken bővítjük a rendszert.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is örömét fejezte ki. Elmondta: köszönet illeti a város mellett a Fejér megyei közgyűlést is, amely segítette a pályázat elnyerését.

– A napenergia mellett a geotermikus hő játszhat jelentős szerepet Magyarország „energiamixében”, amelynek egyszerű földrajzi, geológiai oka van: a földkéreg itt, alattunk az egyik legvékonyabb a földön. Így, ahogy haladunk a mélybe, gyorsabban emelkedik a hőmérséklet, mint máshol. Ráadásul máshol – például Izlandon -, „zaklatott” földkéreggel találkozhatunk, itt ilyennel nem kell számolnunk.

A több mint félmilliárdos fejlesztés kapcsán Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés elnöke rámutatott: egy ilyen projekt megvalósulása több mint sikeres – nagyfokú előrelátást, okos tervezést és előregondolkodást mutat, hiszen látható, hogyan szabadultak el az uniós szankciós politikának köszönhetően az energiahordozók árai.

- A megyei önkormányzat mindig partner a hasonló pályázatokban. Gárdony térsége, a Pannónia Szíve – egy-két kivételtől eltekintve – nem arról híres, hogy a homokba dugja a fejét, másra mutogat és segélyekért folyamodik állandóan, hanem teszi a dolgát, dolgozik, fejlesztési elképzeléseket szolgáltat, valósít meg – tette hozzá az elnök, kiemelve a rezsiköltségek csökkentése mellett a fejlesztés környezetvédelmi hasznosságát is. – Terveink szerint évi 212 tonnával csökken ezzel a város szén-dioxid kibocsátása. A megtérülés kapcsán pedig vélhetően újraszámolhatunk, ugyanis kezdetekkor még 5-10 év megtérülési idővel számoltunk, de látva a mostani energetikai helyzetet, ez sokkal hamarabb bekövetkezik.