Nehéz döntés előtt a megye horgászvezetői

A magyar halgazdálkodást a háborús infláció mellett az évszázad aszálya is nagyon súlyosan érintette. Az eredményes haltermeléshez takarmány, a vízellátáshoz energia, a szállításhoz üzemanyag és az egész, jellemzően időigényes, hároméves termelési folyamathoz sok munkáskéz szükséges. Maga az ágazat ezért nem rendelkezik nyereségképző erővel, nincsenek érdemi tartalékai, ugyanakkor haltermelés nélkül nincs telepítés. Egyenes következményként a legfontosabb horgászhal, egyben a fő telepítendő faj, a ponty őszi beszerzési középára egy év alatt több mint 70 százalékkal emelkedett – szögezte le egyebek mellett minapi közleményében a Magyar Országos Horgász Szövetség, amely a körülmények ismeretében meghatározta a „minimálisan szükséges” áremelés mértékét a jövő évre.    

A legnagyobb mértékű – a ponty árának emelkedésével összevethető – díjemelés az állami, valamint a központi horgászszervezeti díjaknál következik majd be, de továbbra is megmarad a gyermekek, a fogyatékkal élők, továbbá a 70 éven felüliek teljes díjkedvezménye. (Ez egyébként 120 ezer horgászt érint). Nem változott a regisztráció és az állami horgászvizsga ingyenessége, a Magyar Horgászkártya ára sem. A tagdíj és a területi jegy áráról a MOHOSZ ajánlásként kereteket határozott meg az adott díjak halgazdálkodói jogkörben történő emelésére. Ez a felnőtteknél legfeljebb 30 százalék, a gyermekeknél 20 százalékot jelent. A tagszövetségek és az egyesületek saját hatáskörükben dönthetnek a végleges díjakról és arról, milyen típusú területi engedélyeket milyen halelviteli lehetőséggel, illetve személyi kedvezményekkel adnak ki a következő évre.

A Velencei-tó helyzete ismert, az északi oldal csónakkikötői lényegében két éve csak nagyon rövid ideig voltak használhatóak, a horgászok száma nagyjából hetven százalékkal lett kevesebb a tavon. A vízállás (amely szerdán 57 centi volt Agárdnál) miatt a vízterület gazdája, a MOHOSZ nem tudott érdemben halat sem telepíteni, hiszen az elmúlt időszakban a halpusztulás veszélyével is szembe kellett néznie. Ezért Pálinkás Imre, a velencei-tavi kirendeltség vezetője szerint ilyen körülmények mellett nem várható jelentős mértékű területi jegyáremelés, de döntés még nem született. Hozzátette, a szövetség az elmúlt években erőn felül teljesített, ennek köszönhetően a területi jegyek ára kilenc éve nem változott, miközben a kiadásokat már tavaly és idén sem fedezték a bevételek.  

Mint ahogyan a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségénél sem született határozat a jövő évi jegyárakról, de Nagy Attila társadalmi elnök szerint mindenképpen emelniük kell, mert a puszta létük a tét a kétezer forintos pontyárak, a halőrök járműveinek fenntartási költségei, és az egyéb kiadások miatt. A HOFESZ 33 ezres taglétszámmal a megye legnagyobb civil szervezete, folyó- és állóvizek horgászati hasznosítója, 5500 hektár vízterület tartozik hozzájuk, két helyen pedig – Tácon és Kajászón – haltermelést is végeznek a maga minden kihívásával. Ők a jövő héten, csütörtökön ülnek össze a döntéshez.