Takarmány- és munkaerőhiány

2022.09.16. 07:40

Intézkedéscsomaggal segítenek a Fejér megyei gazdálkodókon

Nehéz helyzetbe hozta az aszály, a termelési és az energia­költségek növekedése, valamint a tartós munkaerőhiány a gazdálkodókat, állattartókat. A rendkívüli helyzetben ötpontos intézkedéscsomaggal igyekszik segíteni az agrárkormányzat.

Dávid Erzsébet

Az aszály következményeit súlyosan megszenvedik az állattartók

Fotós: Lang Róbert/ MW-archív

A szakemberek szerint a mostanihoz hasonló súlyos csapadékhiány ötven éve nem sújtotta az országot. Mértékére jellemző, hogy míg a korábbi esztendőkben általában évente 50–200 milliárd forint aszálykárt szenvedtek el a mezőgazdasági termelők, tavaly már 350 milliárd forint, az idén pedig várhatóan annál is jóval nagyobb lesz a kár. Az ország jelentős részén – főként az alföldi régióban – kiégtek a legelők, a kaszálók, nem, vagy csak a vártnál és a szükségesnél lényegesen kisebb termést hozott a kukorica. Arra, hogy egyáltalán mennyi kerülhet a magtárakba, még csak elsődleges becslések vannak, de – mint több hírportálon és újságban is megjelent – a Gabonaszövetség főtitkára szerint országosan csak 3,1 millió, legjobb esetben is 3,5 millió tonna kukoricát tudnak betakarítani a gazdák. A szakember szerint az utóbbi is kevés lenne, ugyanis évente 4-5 millió tonna kukoricát használ fel az ország, ami az elmúlt években meg is termett. Takarmányként általában 1,8 millió tonnányit hasznosítanak az állattartók, az iparnak 2-2,5 millió tonnára van szüksége, 200 ezer tonnányi humán célokra fogy el, s mindehhez még hozzájön a vetőmaghoz, az átmenő készlethez szükséges mennyiség, s a veszteség is.

A kialakult takarmány­hiányt jól érzékelteti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérésének az eredménye, amely szerint a megtermett és lebálázott széna tízszeresére volna szüksége az állatállománynak. A takarmányhiány, a kisült legelők, kaszálók miatt az állattartók jelentős része arra kényszerül, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról beszerzett tömegtakarmánnyal etesse a jószágait, ami tetemesen megnöveli az állattartás költsé­geit – mondja Zászlós Tibor, a kamara országos alelnöke. A tapasztalt szakember – aki a Magyar Állattartók Szövetségének (MÁSZ) elnökeként és a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójaként is jól ismeri az állattartók helyzetét, hangsúlyozza: sokat segít az az intézkedési csomag, amellyel a mezőgazdasági termelőket segíti az agrárkormányzat. A csomag része egyebek között az agrár­vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire igénybe vehető moratórium, valamint a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnőtt energiaköltségeihez nyújtott támogatás. Az aszály következményeit súlyosan szenvedő állattartók számára pedig komoly segítséget jelent a tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásával kapcsolatos támogatás. Összegét a szállításhoz szükséges kilométer alapján számolják el, a tervek szerint kilométerenként 300 forintjával. Az igénybevételhez igazolásként a június 1. és szeptember 23. között kiállított fuvardokumentumot (szállítólevelet, fuvarlevelet, menetlevelet), vagy azok másolati példányát kell benyújtaniuk a NAK illetékes falugazdászához az állattartóknak. Egy állattartó legfeljebb 3000 kilométerre nyújthat be támogatási igényt, s legfeljebb 35 ezer euró egyéni keretösszegig vehet igénybe. 

A segítség a szemes terményekre nem terjed ki – ismerteti az állattartók számára jelentős konstrukció legfontosabb részleteit Zászlós Tibor. A kérelmeket a tervek szerint elektronikus úton október 3–9. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz, ahol a NAK által igazolt szállítási kilométerek alapján legkésőbb december 23-ig döntenek a beérkezett igényekről és intézkednek a jogos támogatási összegek kifizetéséről. 

A takarmánygondok, a termelési költségek brutális növekedése, egyes inputanyagok és a munkaerő hiánya, drágulása, valamint a termék előállítására fordított kiadásoknál alacsonyabb, vagy azokat éppen csak közelítő felvásárlási árak valószínűleg rákényszerítik az állattartók egy részét az állomány csökkentésére vagy felszámolására. Zászlós Tibor úgy véli, mivel a gazdaember állatszerető és racionálisan gondolkodik, csak akkor válik meg a jószágaitól, ha súlyos kényszerhelyzetbe kerül. Sajnos erre már van példa. Fejér megyében például a Bakony Kft. volt kénytelen felszámolni a szarvasmarha-ágazatát, mivel – tudtuk meg Hülber Zsuzsanna ügyvezetőtől – éves szinten a társaság által már kigazdálkodhatatlan, 25 millió forintos veszteséget „termelt”. 

Írásunkban szerettünk volna beszámolni arról, hogy a megye állattartó telepei miként próbálnak úrrá lenni a gondokon, de a bizonytalan energiahelyzetre és a költségek várható, további növekedésére hivatkozva a tulajdonosok, illetve ügyvezetők nem kívántak nyilatkozni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában