Többszörös változások

2022.06.12. 07:05

Újabb kihívások előtt a gabonatermesztők: Későbbi kalászolás, korábbi aratás?

A rendezvényre az ország több térségéből érkeztek a gazdálkodók. Annak ellenére, hogy még röviddel a program kezdete előtt is esett az eső, zsúfolásig megtelt a kutatóintézet előadóterme.

Dávid Erzsébet

Mikó Péter 24 martonvásári nemesítésű kalászos gabonával ismertette meg a résztvevőket

Forrás: Borbély Béla

A nagy érdeklődés érthető volt, hiszen az időjárás idén is kemény próbatétel elé állította a gabonatermesztőket, s a gazdák a nemesítőktől vártak választ, milyen fajtákkal, agrotechnikai megoldásokkal tudják mérsékelni a megváltozott klíma káros következményeit.

Többszörös – a megváltozott időjárás, a Föld népességének ugrásszerű növekedése, a termőterület világszerte bekövetkezett csökkenése, a korábbinál mérsékeltebb növényvédőszer- és műtrágya-felhasználás okozta – kihívásnak kell megfelelni a következő időszakban a növénynemesítőknek és a gabonatermesztőknek – hívta fel a figyelmet Vida Gyula, a kutatóközpont főigazgatója. Mint mondta, a tenyész­időben tartós csapadékhiány, homokvihar és aszályos tavasz nehezítette meg a termelők munkáját, olyan mértékben, hogy a várható gabonaterméssel kapcsolatban kettészakadt az ország. Míg a nyugati részen az április végi, májusi esőknek köszönhetően jobb termés várható, a csapadékból kimaradt délkeleti országrészből – köztük a hagyományosan jó búzatermő megyékből – „szörnyű hírek” érkeztek, hektáronként 3-3,5 tonnás átlagtermésre számítanak az ottani gazdák. Azt, hogy milyen lesz országosan a kalászosok hozama, még korai megbecsülni, de érdekességként említette, a hűvös idő miatt a legkorábbi fajták a szokottnál körülbelül egy héttel később kezdtek kalászolni, majd a meleg s a csapadék hatására alig egy hét alatt a legkésőbb érők is kalászt bontottak. A megyében most szépek a gabonák, s eddig a betegségek is elkerülték a növényeket. A szakember szerint „érdekes lesz”, ha a későbbi kalászolás valamivel előbbre hozott betakarítással jár majd együtt. Ha így történik, lerövidül a szemtelítődési időszak, kisebb lesz az ezerszemtömeg és a termés is. S hogy mikor indulhatnak meg az arató kombájnok a gabonatáblákon? Vida Gyula szerint a betakarításig sokat alszik még a szabadban a gabona.

A növénynemesítők számára nagy kihívást jelent a világ népességének ugrásszerű növekedése. A Föld lakossága 2024-re eléri a nyolcmilliárdot, 2040-re pedig a kilencmilliár­dot. Óriási feladat lesz az élelmiszer-ellátás, úgy, hogy közben világszerte csökkennek a termőterületek, mérsékelni kell a vegyszerek, egyebek között a növényvédő szerek, műtrágyák használatát, s növelni kell a biogazdálkodással művelt terület nagyságát. A növénynemesítőknek ezért a tápanyagot jobban hasznosító, a betegségekkel szemben genetikai adottságaik alapján is ellenállóbb fajtákat kell előállítani. A martonvásári gabonák többsége már megfelel ezeknek a követelményeknek – derült ki Mikó Péter, a kalászos gabona nemesítési osztály vezetőjének előadásából. Mint említette, az MV-gabonák között jó malmi minőségű és javítóbúzák vannak, s azok intenzív termesztésével nagyon jó termést érhetnek el a gazdák. A nemesítő arra számít, hogy a térségben jó minőségű búzát takaríthatnak be.

Arról, hogy a búza világpiaci helyzete milyen hatással van a hazai malomiparra, Bidló Gábor, az Első Pesti malom- és Sütőipari Zrt. termelési igazgatója tartott előadást. Rámutatott: a nemzetközi gabonapia­cokon elindult áremelkedés érintette a magyar búzaexport lehetőségét, annak az árszínvonala pedig meghatározza a hazai árakat, s áthúzódó hatása lesz az új termésidőszakra is. Az idei gabonatermés – ha esetleg gyengébben alakul is – bőven elegendő lesz a hazai szükségletek kielégítésére, legfeljebb a többletből fedezett export mennyiségében, arányában okozhat némi változást. A megnövekedett termelési költségeket a malmok már nem tudják hatékonyságnöveléssel ellensúlyozni, ezért elengedhetetlen a búza és az alapliszt ára közötti árrés egyharmadával történő emelése – mondta a szakember, hozzátéve, abban bízik, hogy árplató alakul ki, s a malomipar 3-6 hónap alatt elér egy tartósan magasabb lisztárat, „de egy további árcsökkenés nélküli helyzetet”.

Az előadásokat követően 24 martonvásári kalászos gabonával ismerkedtek meg a részt­vevők.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában