Mi a helyzet a szőlőkkel? Megkérdeztük a móri, illetve az etyeki borvidék vezetőjét

Varga Máté, a Móri Borvidék Hegyközségének elnöke elmondta: – A május első felében lehullott csapadéknak és a hirtelen érkező melegnek köszönhetően ugrásszerűen megnőttek az ültetvények, nem ritka a 90 centiméteres hajtáshossz. Eddig növényvédelmi szempontból sem volt problémás az esztendő, ugyanis a május eleji csapadék érkezésének idején még hűvös volt, így nem volt olyan mértékű levélfelület, ahol bármi is fertőzni tudott volna. Ugyanakkor mostanra már mindenképpen védekezni kell, ugyanis megjelentek a lisztharmat primer tünetei a borvidéken. A virágzás idején a legérzékenyebb a szőlő a gombabetegségekre, tehát aki eddig nem kezdte meg a ciklikus kezelések sorát, annak mindenképpen hozzá kell látnia, tudtuk meg az elnöktől, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy ha peronoszpóra ellen valamilyen egyszerűbb szerrel is vonulunk fel, fordítsunk nagy hangsúlyt a rajzáson éppenhogy túlesett molyok gyérítésére! 

Mint kiderült, a móri borvidéken évről évre fokozódó probléma az őzek és szarvasok által okozott rügykár, és ezt még tetézi az a tény, hogy több tőke növekedni kész hajtásának vetett véget a cserebogár vagy a zöldköves faaraszoló. A Budai–Etyeki Borvidéken is hasonló, robbanásszerű hajtásnövekedés ment végbe májusban, tudtuk meg Orosz Gyulától. A borvidék hegybírója konkrétan úgy fogalmazott, hogy kinőtt az atkák foga alól a szőlő, vagyis olyan gyors volt a növekedés, hogy ez a rügyben áttelelő élőlény egész egyszerűen nem tudott kárt tenni a növényi nedvek szívogatásával. 

A hegybírótól a sorok közének és aljának a művelését is kérdeztük. A szakember elmondta: – A művelés nálunk meglehetősen vegyes, színes képet mutat. Sokan nem tudják máshogy megoldani a földterületek gyommentesítését, csak gyomirtó szerrel, de egyre többen igyekeznek ökoszemlélettel gondolkodni. A kizárólagos mechanikai eltávolítás, illetve a kapálás sem jó, mert általa szelektálódnak a gyomok, és van köztük olyan, amelyiket a kapa csak szaporítja, szinte ülteti. A kézi kapálásnak az is hátránya, hogy kevés ember vállal már ilyen munkát, és aki igen, azok sem tudnak már úgy kapálni, ahogyan kellene. A nagyobb lejtésű területeken mindkét borvidéken talajtakaró növényekkel védik a termőréteget az erózió ellen, és csak le kell kaszálni. Ez azért is jó, mert nagyobb esőzések után, amikor muszáj kijuttatni a növényvédő szereket, nem kell megküzdeni a sárral. Varga Máté kitért a szőlőművelés gazdasági helyzetére is. Az elnök elmondta: – A szőlőművelés nemcsak a borvidéken, hanem országosan is legalább 20–25 akár 30 százalékkal is drágább, mint tavaly volt. A növényvédő szerek áremelkedése változó, jellemzően 10 százalék körüli, de a glifozát hatóanyagú szerek ára az egekbe szökött.

 A sokak által soralj kezelésre használt gyomirtók esetében az árváltozás 3–3,5-szeres. És akkor még nem beszéltünk az élőmunka kapcsán elkerülhetetlen béremelésről, ami körülbelül 10–15 százalék. Az elnök beszámolójából az is kiderült, hogy a munkagépek, illetve azok alkatrészeinek beszerzése napjainkban már kifejezetten kritikus helyzetben van. Mivel jellemzően fém alkatrészekről van szó, fájó, de nem meglepő a 30 vagy akár az 50 százalékos drágulás, és ehhez még társul az ellátási láncok szakadása és a javítóműhelyek rezsi óradíjának emelkedése. Összességében mintegy 30 százalékkal kerül többe a gépek üzemeltetése, mint a megelőző években, és már csak a 480 forintban maximált üzemanyagár az, ami még a felszínen tartja az ágazatot. 

A szőlőtermesztés jelenlegi helyzetével kapcsolatban varga Máté hangsúlyozta: – Nagyon fontos lenne, hogy felvásárlók részéről is nyitott fülekre találjon az az üzenet, hogy a borszőlőárakat rendbe kell tenni. Jelenleg a szőlőültetvények művelése már nem a rentabilitás határán mozog, hanem deficites. Ha nem szeretnénk további jelentős termőterület-csökkenést, mindenképpen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.