Munkaerőhiány mutatkozik a Fejér megyei kertészetekben is

A munkaerő hiánya már olyan mértékű, hogy a kertészeti és gyümölcstermesztő vállalkozások kénytelenek voltak csökkenteni egyes kézimunka-igényes gyümölcs és szabadföldi zöldségfélék termőterületét. A FruitVeb (Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) elnöke szerint a kajszi- és az őszibarack, az alma, valamint a kézi betakarítású és hajtatott zöldségek termőterülete egy évtized alatt országosan 30-40 százalékkal esett vissza. Az egykori idénymunkásokat külföldiekkel is egyre nehezebb, egyes régiókban pedig már lehetetlen pótolni. S miután a gazdák közelben már nem találnak munkáskezeket, a kézimunka-igényes tennivalókra kénytelenek messzebbről, pontosabban a Távol-Keletről érkező munkaerőt foglalkoztatni. A becslések szerint már jelenleg is mintegy 100-150 főnyi, nagyrészt Fülöp-szigeteki, thaiföldi, indiai, nepáli, malajziai munkás dolgozik a gazdaságokban, de a szakemberek szerint néhány év múlva akár több ezer, Távol-Keletről érkezett idénymunkást foglalkoztatnak majd azok az agrár­vállalkozások, amelyek az év csaknem teljes szakában tudnak számukra munkát adni. Ledó Ferenc, a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) Zöldség Alosztályának a vezetője szerint a gazdálkodók eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy a távol-keleti vendégmunkások jól dolgoznak, motiváltak, precízek, s többségük nagyon megbízható. Az itteni foglalkoztatásra a hazájukban működő „munkaközvetítő irodák” és azok itteni egységei révén vállalkoznak. Alkalmazásukat minden részletre kiterjedő, szigorú szerződés szabályozza. Egyebek között szállást, orvosi ellátást kell biztosítani számukra. 

Ledó Ferenc úgy véli, a munkaerőhiány enyhítésében sokat segíthet a gépesítés, a robotizáció, a megvalósítást azonban hátráltatja, hogy sokba kerül, ráadásul a kertészeti és gyümölcsösbeli munkafolyamatok 70-80, de akár 90 százaléka is csak kézi munkaerővel végezhető. Mint mondja, a fejlesztésben sokat segítenek a hazai és uniós pályázatok révén elnyerhető támogatások. 

A munkaerőhiányt keményen érzik a Fejér megyei kertészetek és gyümölcster­mesztő gazdaságok is. A Borbás családi gazdaság éppen ezért már él a távol-keleti vendégmunkások foglalkoztatásának lehetőségével: rövidesen 15-20 indiai munkavállaló érkezik a vállalkozáshoz. Fogadásukra gondosan készülnek, minden szükségessel felszerelt szállást – s miután többségük csak egy hátizsákkal indult el hazájából –, a munkaruházat mellett egyéb ruhaneműt is biztosítanak a számukra. Annak is megteremtik a feltételeit, hogy zavartalanul gyakorolhassák a vallásukat. Borbás Edit, a vállalkozás vezetője bízik abban, hogy mind a gazdaság állandó dolgozói, mind a településen élők előítélettől mentesen fogadják majd azokat az embereket, akik azért kényszerülnek eljönni a hazájukból, hogy az itt megkeresett pénzzel jobb életet biztosítsanak a családjuknak. A Borbás kert vezetőjének már van tapasztalata a vendégmunkások foglalkoztatásában: a vállalkozás gyümölcsöseiben és gyümölcslékészítő üzemében ugyanis évek óta rendszeresen „visszajáró” moldáv munkások is dolgoznak. Jó és többnyire képzett munkaerőnek számítanak. S mivel a munkájukat tisztességesen meg is fizetik, megtalálták a számításukat. Többen autót vettek, s hazájukban lakásfelújításba fogtak az itteni keresményükből, sőt néhányan már jelezték, át akarnak települni hozzánk. Edit asszony szerint az agrárium munkaerőhiányát némiképp enyhítené, ha a szakma nélkülieknek tanfolyamokat szerveznének, s az OKJ-s képzéssel az érintettek szakmát, a gazdaságok pedig képzett munkaerőt kapnának. 

Csizmadia György, a Ve­nyim Gyümölcse családi gazdaság ügyvezetője azt tapasztalja, hogy a gazdaság környékén már nem lehet megbízható idénymunkást találni, annak ellenére sem, hogy tisztességes bért kapnak, s amennyire lehet, ötletes megoldásokkal – például állva gondozható szamócaágyások telepítésével – igyekeznek megkönnyíteni a szabadban dolgozók munkáját. Mint mondja, bár az ágazatban a munkafolyamatok jó részét nem lehet gépesíteni, de amit lehet, azt kell, kihasználva az agrártámogatások nyújtotta lehetőségeket. A munkaerőhiányra mindenképp szükséges megoldást találni, azért, hogy ne csökkenjen tovább a kézimunkaerő-igényes ültetvények területe.