Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2022.01.21. 20:00

Vízügyi fejlesztések: vízgazdálkodás, fenntartható védelem a megyében

A környezeti és energiahatékonysági operatív program több jelentős vízügyi beruházást is támogat Fejér megyében, amelyeket az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal együttműködve valósít meg. A projektek végrehajtására az Európai Unió és Magyarország kormánya több mint 22 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít.

V. Varga József

A Velencei-tavi Vízi Sportiskola átépített partfala madártávlatból

Forrás: Vízügyi Igazgatóság

A Velencei-tavi Vízi Sportiskola átépített partfala madártávlatból

Forras: Vízügyi Igazgatóság

Séd-Nádor-Gaja

 

A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütemében befejeződött a fehérvárcsurgói-tározó árvízvédelmi fejlesztése – tájékoztatta lapunkat a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A tározó, megépítése óta fontos szerepet játszik a Gaja-patakon érkező árvizek visszatartásában. Ezt a szerepét megfelelően példázza a 2010. május-júniusi és a 2013. évi tavaszi villámárvizek által előidézett súlyos ár- és belvízi esemény, amelynek ideje alatt rekordmennyiségű többletvíz átmeneti tározásával vált lehetővé Székesfehérvár belterületi szakaszának megvédése a vízkároktól. A tározó emellett jelentős mezőgazdasági vízigényeket is kiszolgál. 

Fehérvárcsurgó: a felújított völgyzárógát a műtárggyal

Forrás: vízügyi igazgatóság

 

A megvalósított árvízvédelmi fejlesztés tulajdonképpen a tározó kapacitásának növelése, az üzemi vízszint megemelése úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken. Az ilyen módon rendelkezésre álló többlet vízkészlet 3,1 millió köbméterrel növeli a minőségi korlátozás nélkül felhasználható szabad vízkészlet mennyiségét, erősítve ezzel a tározó többcélú hasznosítási lehetőségét. 

 

A kapacitásnöveléssel összhangban megtörtént egyebek között a völgyzárógát, a fenékleürítő és a vízlebocsátó műtárgy átépítése, illetve egy új vészárapasztót is kialakítottak. Ennek köszönhetően lehetőség nyílt a tározóban nagyobb árhullámok visszatartására is. 

 

Fehérvárcsurgó, a mini csapadékradar

Forrás: vízügyi igazgatóság

Az árvízvédelmi fejlesztés mellett a vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetéséhez a projektben kiemelt szerepet kapott egy korszerű monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése. A rendszer részeként nagy felbontású meteorológiai miniradart telepítettek, amely a tározó optimális üzemeltetését biztosító korszerű üzemirányítási rendszer fő elemeként lehetővé teszi a vízgyűjtő területen a csapadékjelenségek eloszlásának és intenzitásának azonnali érzékelését, a nagycsapadékok biztonságos idejű előrejelzését.

 

 Velencei-tó

 

A Velencei-tó arculata jelentősen átalakult az elmúlt 2–3 évben a Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja projektnek köszönhetően. A beruházás során megújultak a partvédőművek, a csónakkikötők megtisztultak a hulladéktól és a felhalmozódott lágy iszaptól, melynek hosszú távú befogadására zagyterek épültek. A tó nyugat medencéjében a természetvédelmi területen elvégzett kortások az áramlási viszonyok javulását eredményezték, a kikotort mederanyagból pedig a madarak számára költőszigetek készültek. Szintén megújultak a tavat tápláló, északi parti kis vízfolyások torkolati szakaszai és a tó természetes tisztulását segítő hordalékfogó tározók. A kialakított természetes ívóhelyek és halbölcsők, a Velencei-tavi halak szaporodását, illetve ivadéknevelésüket segítik. A kivitelezés zöme a 2021-es strandszezon kezdetéig befejeződött, az elkészült létesítményeket a nagyközönség birtokba vehette. Az egykori építési helyszíneken a korábbi szabadidős tevékenységek korlátozás nélkül folytathatók. 

 

A Velencei-tó főképp a turisztikai szezonban fokozott érdeklődésnek örvend a horgászni vágyók körében, akik közül sokan csónakból hódolnak szenvedélyüknek. A csónakkikötők kotrását megelőzően a csónakok kikötésére szolgáló, elavult, nem megfelelő műszaki kialakítású, néhol balesetveszélyes vendégmólókat el kellett bontani. A bontást a beruházó úgy ütemezte, hogy a projekt időtartama alatt mindig megfelelő számú kikötési lehetőség álljon a horgászok rendelkezésére. 

 

Az elbontott vendégmólók a hatályos jogszabályoknak, műszaki előírásoknak megfelelő visszaépítése azonban a projekt fedezetét biztosító pályázati forrásból nem támogatható. A tó sokrétű szabadidős és sportolási célú használatának megőrzése érdekében egyéb költségvetési forrás biztosításával vált lehetővé a vendégmólók visszaépítése az érintett önkormányzatok által a korábbi kihasználtság figyelembe vételével javasolt kilenc helyszínen Agárd, Gárdony, Velence és Sukoró területén. 

A Brajnovics-kikötő a Velencei-tavon

Forrás: vízügyi igazgatóság

 

A visszaépülő vendégmólók az elképzelések szerint innovatív technológiával készülnek: az úszómű-vendégmólók önbeálló bejáróhíddal kapcsolódnak majd a felújított partvédőműhöz. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a vendégmólók a vízszint ingadozását követve megkönnyítsék és biztonságosabbá tegyék a tulajdonosok számára a csónakból történő ki- és beszállást. A munkálatok a tervek szerint 2023-ban fejeződnek be, de jó hír a fürdőzni vágyóknak, hogy a beruházásnak ebben a fázisában a Velencei-tó körüli strandok már nem érintettek, azok a szezon elejétől már zavartalanul látogathatók lesznek.

 

Váli-völgy, Váli-víz, Szent László-patak

 

Hasonlóan jelentős fejlesztések zajlanak a Váli-völgyben, amelyek komoly előrelépést jelentenek a vízgyűjtő területen található települések környezeti állapotának javításában. A Váli-víz és legjelentősebb mellékvízfolyása, a Szent László-patak dombvidéki vízfolyások, amelyek érzékenyen reagálnak a klimatikus viszonyokra. A projektek tervezése során kiemelt figyelmet kapott a belterületek árvízvédelmi biztonságának növelése és a mezőgazdasági célú vízszolgáltatás lehetőségének javítása. 

 

A Szent László-patak rehabilitációja projekt egyik legjelentősebb elemeként a rendszeres elöntések megszüntetése érdekében Bicske belterületi szakaszán árvízvédelmi művek épültek. A beruházás keretében a 1104 számú közút patakon átívelő hídjának átépítése is megtörtént, amelyet a közlekedők ismét használhatnak. 

 

Bár a projekt kivitelezési munkálatai 2021 tavaszán befejeződtek, a patakot érintő fejlesztéseknek még nincs vége. A múlt évben a Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása megnevezéssel újabb beruházás indult, amelynek részeként további mederrendezési és műtárgyrekonstrukciós munkák mellett vízkormányzó műtárgyak és vízhiány monitoring állomás létesül a vízfolyáson. A beruházás 1,4 milliárd forint támogatásban részesült, s várhatóan 2023. márciusában fejeződik be. 

Oldalműtárgy-becsatlakozás a Szent László-patakon

Forrás: vízügyi igazgatóság

 

A Váli-völgy vízrendezési feladatai projekt az alsó szakasz kivételével a vízfolyás csaknem teljes szakaszát érinti. A klímaváltozás kihívásaival összhangban a Válon, Felcsúton és Óbarokon megépített tározók egyrészről csökkentik a területek vízkár veszélyeztetettségét, másrészről pedig a visszatartható édesvíz mennyiségének növelése révén növelik a vízfolyás térségében a vízszolgáltatás biztonságát. A kiépített külterületi övárokrendszer, valamint a hordalékfogó műtárgyak és vízmosáskötő gátak csökkentik az erózió következtében a vízfolyásba jutó hordalék mennyiségét, ezáltal biztosítva, hogy a mintegy 36,5 kilométer hosszon elvégzett mederrendezés révén megnövekedett vízlevezető képesség hosszú távon fentartható legyen. 

 

A projektek részeként a Váli-víz teljes vízgyűjtő területét lefedő monitoring rendszer épül ki, amely lehetővé teszi a szélsőségesebbé váló időjárás hatásának pontosabb nyomon követését és előrejelzését, ezáltal is növelve az árvízi biztonságot. A monitoring rendszer elemei a vízügyi igazgatóság korszerű hidrológiai előrejelző és modellező rendszeréhez (DIWA) szolgáltatnak adatokat. A tervezett fejlesztések jelentős része már elkészült, a beruházás várhatóan az idei évben befejeződik.

 

Dinnyés-Kajtori-csatorna

 

A folyamatban lévő projektek mellett megkezdődött a Dinnyés-Kajtori-csatorna fenntartható vízgazdálkodása pályázat előkészítése, amelynek költsége a 2014–2020. programozási időszak maradványösszegeinek felhasználásával finanszírozható. A környezeti és energiahatékonysági pályázati konstrukcióban megvalósítani tervezett projekt végrehajtásával nő a visszatartható édesvíz mennyisége, mérséklődnek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások. A projekt során megvalósuló beruházások hozzájárulnak az Európai Unió víz keretirányelv szerinti jó állapotú víztestek arányának növekedéséhez is. Nő a térség népesség eltartó/megtartó képessége, ami hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és a társadalmi jólét megőrzéséhez. A projekt tervezett összköltsége 955 millió forint. A támogatás elnyerése esetén a tervezett beruházás várhatóan 2023 őszéig tart.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában