Frissen Fejérből

2022.01.26. 08:00

Jó évet jósolt a Vince-napi vesszővágás Móron

Tavaly, ahogy annyi minden, a Vince-napi vesszővágás is elmaradt. Idén viszont újra elvégezte az első, szinte rituális bemetszést Frey Szabolcs, a Móri Borvidék Hegyközségének hegybírója.

Palocsai Jenő

Ha szép zöld a fás rész, az azt jelenti, egészséges, élő a vessző

Forrás: Hrubos Zsolt

Nemrég éppen ebédidőben vo­nultak ki a Móri Borvidék Hegyközségének képviselői, a Móri Borbarát Hölgyek csapata, a Brindisi Szent Lőrinc Borrend tagjai, élükön a borkirálynővel, számos borosgazda és borkészítő, köztük Törő Gábor országgyűlési képviselő. 

– Ma reggel szürke, fagyos idő fogadta azokat, akik korán keltek, ami azért veszélyes – mondta bevezetőjében Frey Szabolcs –, mert a régi népi megfigyelés szerint ha megcsordul Vince, teli lesz a pince. Szerencsére napközben kisütött a nap, olvadásnak indulhatott a jég, így talán reménykedhetünk, hogy jó év áll előttünk. Azonban mi, szőlészek, borászok nem igazán erre szoktunk elsősorban hagyatkozni, hanem inkább a Vince-napi vesszővágás alapján gyűjtött szakmai tapasztalatokra. 

Mint megtudtuk, azért Vince-­napon alakult ki ez a szo­kás, mert a szőlő január közepén jut túl a mélynyugalmi állapotán, vagyis ha ilyenkor lemetszünk egy szőlővesszőt és bevisszük szobahőmérsékletre, az 10-12 napon belül kihajt, és a már vesszőből előtörő hajtások, illetve az azon lévő fürtkezdemények számából ki lehet következtetni, mekkora kárt okozott a tél. 

A hegybíró elmondta: – Nemcsak a tél által okozott károk olvashatók ki ilyenkor, hanem az is, hogy az előző év nyarának második felében, illetve ősszel milyen időjárás volt, és hogy ezzel párhuzamosan mennyire kedvezően alakult a fürtdifferenciálódás. 

A szőlő nyugalmi időszaka régen a szőlőtermesztők számára is nyugalmi időszak volt, hiszen csak Vince napja után láttak neki a metszés fáradságos és nagy szakértelmet követelő műveletének. Manapság sok a nagy, egybefüggő szőlőterület, és kevés a munkáskéz, így több Mór környéki ültetvényben már ősszel elkezdtek metszeni. 

Aztán megtörtént a Kecske-hegyen, a Szent Orbán-­kápolnával szemben elnyúló szőlő egyik tőkéjén az első bemetszés. Frey Szabolcs a már levágott, közepes fejlettségű vesszővel és ollóval a kezében megkezdte az elemzést. 

– Ilyenkor a legalapvetőbb, hogy megnézzük a vessző keresztmetszetét. Ha szép zöld a fás rész, az azt jelenti, hogy egészséges, élő a vessző, ám ha barnás vagy fekete, akkor valószínűleg elfagyott. Emellett figyelni kell a fa és a bélnek nevezett rész arányára. Ha túl nagy a bél, könnyen elfagyhat a vessző. 

A hegybíró arra is kitért a szikrázó téli napsütésben és a ropogó havon tartott előadásában, hogy ha egy gyakorlottabb kéz a rügyet egy éles szikével vagy szemzőkéssel hosszában kettévágja, akkor nagyító vagy mikroszkóp alatt jól láthatók a világos rügyeknek is nevezett főrügyek és a bennük megbúvó fürtkezdemények száma. Ha ez a vizsgálat esetleg fagyott, beteg, fekete képet mutat, akkor sincs még minden veszve, mert még mindig kihajt a szőlő a szinte láthatatlan mellékrügyekből. Abból is lesz valamennyi termés, de korántsem annyi, mint ahogy azt a főrügyekből várhatta volna a gazda. 

A vizsgálat alapján tehát jó esély van egy termékeny évre, persze ehhez az is hozzájárul, hogy idén még nem nagyon találkoztak a szőlők mínusz 10 fok alatti hőmérséklettel, márpedig nulla fok alatti 15 fokig bírniuk kell. 

A megfelelő metszéshez jó támpontot adhat az a könnyen elvégezhető vizsgálat, hogy a meleg lakásban hajtassuk ki a vesszőt egy vázában, majd figyeljük meg, hogy rügyemeletenként hány fürtkezdemény alakul ki. Általában a 8-12 rügy a legtermékenyebb, alulról számolva. Ha sérültek, betegek, feketék a rügyek, hagyhatunk akár 16-17-et is egy szálvesszőn. 

A hegyközségi vezető úgy zárta beszédét: – A télnek a fele még hátravan, így még érhet minket meglepetés, ezért nincs más választásunk, mint hogy a Jóistenre bízzuk magunkat. Kevés a szőlősgazda optimizmusa, és még az sem elegendő, hogy mindig mindent megtesz a sikerért, a metszéstől a betakarításig, mert elengedhetetlen a Mindenható áldása a teljes sikerhez. 

Az áldást Ambrózy Tamás móri plébános kérte a Kecske-hegyen. A plébános atya elmondta: – Áldást kérni valamire azért szoktak, mert az a valami nem tökéletes. Mivel a teremtett világban semmi, így az ember és a szőlő sem tökéletes, ezért szorulunk rá Isten áldására. Cserébe ő segít kibontani a teremtményeiből azt a jót, amit beléjük helyezett. 

A rituális vizsgálat és az áldás után pogácsa és forralt bor várta a megjelenteket a Szent Orbán-kápolna előterében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában