A soponyai óvoda az elmaradt adatszolgáltatás miatt kapott negatív értékelést az Állami Számvevőszéktől

– Az ÁSZ tanácsadásának eredményeként a Fejér megyében található önkormányzatok irányítása alatt álló 165 ellen­őrzött intézmény közül 59 intézménynél az intézményvezető már intézkedett az integritást biztosító alapvető feltételek megerősítése, illetve kiépítése érdekében. Ezeknek az intézményeknek javult az integritásuk, erősödtek a csalásmentes működés feltételei. 71 intézménynél azonban további intézkedések szükségesek, mivel vezetőik az ÁSZ figyelemfelhívására nem vagy csak részben intézkedtek, a kockázatok esetükben nem változtak vagy növekedtek – adta közre a magát az Or­szág­gyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként leíró Állami Számvevőszék.

Az ÁSZ Fejér megyei intézményeket lajstromozó jelentése kitér arra is, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tág teret ad az önkormányzatoknak feladataik ellátására. Lehetőségük van arra, hogy a feladataikat az általuk alapított intézmények útján lássák el.

„Az önkormányzatok jellemzően bölcsődéket, óvodákat, egészségügyi és szociális szolgáltatókat, közművelődési intézményeket működtetnek. Az intézmények által nyújtott szolgáltatások közvetlenül érintik a társadalom valamennyi rétegét, működésük minősége közvetlen hatással van az állampolgárok életére.”

Az ÁSZ közlése szerint az ellenőrzöttek közül 34 intézmény vezetője alakította ki az ellenőrzött területek mindegyikén a jogszabály által előírt integritási kontrollok alapvető feltételeit. Közülük 19 intézmény vezetője a jogszabályi előírásokon túl is további erőfeszítéseket tett az integritás erősítése érdekében: olyan integritási kontrollokat építettek ki, amelyek hozzájárulnak a korrupcióval szembeni védettség megszilárdításához. Vagyis esetükben nem kellett intézkedésre kérnie a vezetőket az ÁSZ-nak.

„Ugyanakkor – ismertette az ellenőrző szerv – 129 intézmény esetében ahhoz, hogy a kockázatok csökkenjenek, az intézményvezető intézkedése volt szükséges a jogszabály által előírt kontrollok területén.” Az ÁSZ azonosította a lényeges kockázati területeket, és már az ellenőrzés lefolytatása folyamán a kockázatok csökkentésére hívta fel az intézményvezetők figyelmét.

E 129 intézmény közül 87 intézmény vezetője válaszolt határidőben az ÁSZ figyelemfelhívására. Közülük 71 teljeskörűen, 9 részben egyetértett azzal, hogy indokolt intézkednie. Mint írták, a figyelemfelhívásukra nem válaszoló vagy csak részben intézkedő intézményvezetők által vezetett intézményeknél rendszerszintű kockázatok maradtak fenn. Esetükben további kockázatcsökkentő lépések szükségesek. Az ÁSZ bevonja a munkába az ezen intézményeket irányító önkormányzatokat.

A jelentéshez kapcsolódóan az ÁSZ kifejtette, hogy a szabályozások és nyilvántartások kialakításának célja nem önmagában a jogszabályi rendelkezések betartása, hanem a szabályszerű és csalásmentes gazdálkodás feltételeinek megteremtése, ezáltal érvényesülhet ugyanis az Alaptörvényben előírt átláthatóság és elszámoltathatóság, valamint a közélet tisztaságának elve, amely hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok általános bizalma erősödjön a közszolgáltatást nyújtó szervezetek felé.

Nézzünk néhány példát, nevesítve is az intézményeket! Szabályszerűségi és/vagy helyénvalósági hiba hiányában 34 intézmény esetében nem volt indokolt figyelemfelhívó levél küldése az ÁSZ részéről: ezek között van a Zámolyi Mesevár Óvoda, a móri Lamberg-kastély Művelődési Központ, a Polgárdi Gondozási Központ, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár, illetve Vörösmarty Színház is, a Pusztaszabolcsi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény, nincs hely mindet fölsorolni.

Az ÁSZ a 165 intézmény közül egy esetben jelölte a kiemelten magas kifejezéssel a tanácsadást megelőző kockázati besorolást, mégpedig Soponyai Mesevár Óvoda kapcsán. A jelentésből kiderül, hogy a kiugróan rossz minősítésnek az volt az oka, hogy a soponyai óvodát érintő ellenőrzést az ÁSZ adatszolgáltatás hiányában nem tudta lefolytatni.