Ott van a borban és kenyérben

2021.12.15. 07:00

A műtrágyák drasztikus áremelkedése az agrárium minden szegmensét érint

Hogyan juthatott oda az ország, hogy egy ember megzsarolja az egész gazdatársadalmat és rajtuk keresztül Magyarországot? Nos, a kezdetekhez kell visszanyúlni, valahol 1996-hoz, amikor is a legsötétebb privatizációk történtek.

FMH

A magyarországi műtrágyagyártás fellegvára a Péti Nitrogénművek

Forrás: NZP

A sötétségre talán legelőször a MIÉP-es Rozgonyi Ernő vetette az igazság fényét: a Tiszai Vegyi Művek (TVM) privatizációja 1996 júliusában megtörtént. Az új tulajdonos benyújtotta igényét a privatizációs ellenértékhányadra a kormányhoz, amit 4,4 mil­liárd forint értékben további 0,8 milliárd késedelmi kamattal együtt meg is kapott. Az állam tulajdonában maradt részvényeket 1997 augusztusában értékesítették 0,6 milliárd forint értékben, amit szintén az új tulajdonos kapott. Az akkori törvény szerint ezeket az összegeket dolgozói részvény kibocsátására kellett volna fordítania a TVM Rt.-nek, de minden szabályt megsértve a tulajdonos csak 600 millió forintot bocsájtott ki a dolgozói részvényekre. Nem nehéz kiszámolni, hogy 5,2 milliárd forintot kaszált az új tulajdonos a privatizációt követően. És ezzel nem volt vége, mert a gyár vásárlásával kapcsolatban rádöbbent az új tulajdonos, hogy övé lett egy lakótelep, egy kultúrház, strand, játszótér, csillagvizsgáló. A lakótelepen élőket keményen megsarcolta a lakbérekkel, majd szépen kivásároltatta velük a lakásokat. Közben jött egy jobboldali kormány, az első Orbán-kormány, akikkel nem tudott üzletelni, ezért 2002-ben legjobb haverjával nyélbe ütötte a nagy visszavásárlást. Ugyanis Bige azt mondta: mit kezdjek én egy kultúrházzal, stranddal, játszótérrel, csillagvizsgálóval? És eladta az önkormányzatnak úgy, hogy a vételi árat a Medgyessy-kormány fizette ki. Ezzel pozitívra változott a mérleg, több pénzt kapott vissza Bige a TVM megvásárlása után, mint amit azért kifizetett. Így hizlalta fel magát az ország leggazdagabb emberévé.

 

A TVM után 2002-ben jött a bombaüzlet, a Péti Nitrogénművek (PNM) 59 százalékos tulajdonrészét 5 milliárd forint értékben vásárolta fel a MOL-tól, amely összeg felét az OTP állta. A 2003-as vámpótlék megvédte Bigét a dömpingáron érkező importtól, a 2004-es EU-s tagságunk után az uniós támogatások miatt jelentősen megnőtt a hazai mű­trágya-felhasználás, valamint a Medgyessy-kabinet gázliberalizációja biztosította a Bige Holdingnak, hogy az alapanyagként felhasznált földgázt lényegesen olcsóbban kapja, mint mások. Nem nehéz eltalálni, hogy 2009-re már csak a Bige László tulajdonában lévő két gyár gyártott hazai piacra műtrágyát. 

A 2002-es privatizáció után jelentős kormányzati támogatást biztosított a Medgyessy-kabinet és az Európai Unió, hogy a pétfürdői gyár világszínvonalon termelhesse meg a nitrogénalapú műtrágyáForrás: NZP

Ez a privatizációs zsonglőr ma azt mondja, hogy nem érdeklik a magyar gazdák, oldják meg úgy a műtrágyabeszerzésüket, ahogy akarják. A csillagos egekig emeli a műtrágya árát, annak ellenére is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal már 14 milliárdos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára. 

„A Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében jelentős évi minimum vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak” – áll a GVH közleményében. 

 

„Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy bárki nyerészkedjen a magyar gazdákon, hiszen így nemcsak a vidéket sodorja nehéz helyzetbe, hanem egész Magyarországot is – jelentette ki az agrárminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balkányban” – írta a Mandiner pár nappal ezelőtt. 

A műtrágya ára a négyszeresére emelkedett úgy, hogy a gáz árának emelkedése nemcsak a nitrogén alapanyagú műtrágyák gyártását érinti, hanem a gazdákat is. A félmillió magyar gazdálkodó ezt nehezen tudja kitermelni, és bár az idei évben magasak voltak a felvásárlási árak, nincs semmi garancia arra, hogy ez jövőre is így lesz. Az árak folyamatos, gyakran hektikus változása kiszámíthatatlanná, bizonytalanná teszi a gazdák terveit, eredményeit. Ha kevesebb műtrágyát juttatnak ki a földekre, csökkennek majd a betakarításkor az üzemi átlagok. Ha kevesebb terem, magasabb lesz az ár, így akkor már nemcsak a gazdák gondja lesz ez, hanem a vásárlóké, a végfogyasztóké is, hiszen megjelenik majd a magas műtrágyaár a borban és a kenyérben is. Fejér megyében 6 ezer gazdálkodó művel hozzávetőlegesen 300 ezer hektár termőföldet. Mivel első körben leginkább őket érintik a drasztikus árváltozások, nekik tettük fel a kérdést: hogyan tovább, van-e tovább? 

Kiss Norbert Ivót az import lehetőségeiről is kérdeztük. A Fejér Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke elmondta: – Nemcsak nálunk, az egész unióban megemelkedtek a műtrágyaárak, méghozzá nagyjából ugyanolyan mértékben. Ez azt jelenti, hogy nem érdemes behozni, hiszen a hasonló árakra rájön még a fuvarozási költség is. Arról már nem is beszélve, hogy a magyar műtrágya sokkal jobb minőségű, mint egyes szerb vagy éppen román gyártmányok. 

 

Bár a hazai minőséggel kapcsolatban el kell mondani, hogy Bige László szolnoki gyárában, a TVM-ben nem éppen minőségi műtrágya készül, hiszen ott egy őskövület, úgynevezett kompaktor gyár préseli össze szó szerint a műtrágyagolyócskákat, amelyek néhány hét, esetleg hónap után szétporlanak, összeesnek. Szolnokon még mindig az 50-es évek technológiájával dolgoznak, ezért az ott készült termékek minősége bizonytalan. A pétisó valóban világszínvonalú műtrágya, de annak az ára is megvan. A minőség és az ár is érzékeny része a piacnak, ám éppen az említett két országban leálltak, nem termelnek a műtrágyagy­árak, jelentős termékkiesést és közvetetten további áremelkedést okozva ezzel ezen a pia­con. 

Arra a kérdésre, hogy akkor mi lehet a megoldás, hogyan termelik ki a gazdák a megemelkedett költségeket, azt felelte Kiss: – A gazdatársaknak azt mondtam, hogy nem tehetünk mást, mint imádkozunk, bízva abban, hogy a felvásárlási árak 2022-ben is olyan szinten lesznek, mint idén. Ha ez valóra válik, akkor, ha nehezen is, de kitermelhető a magas műtrágyaár. A mi szempontunkból az a legfontosabb, hogy a Magyarországon megtermelt műtrágya ne kerüljön külföldre, külföldi értékesítésre! 

 

A gázáremelés ugyan magával hozta a belőle készült műtrágya árának emelkedését, ám ezzel párhuzamosan a komplex műtrágyák ára, ha nem is a négyszeresére, de jelentősen megemelkedett, annak ellenére, hogy abban javarészt kálium és foszfor az alapanyag. 

 

Csókási Lajos három fiával gazdálkodik 260 hektáron, Szabadbattyán környékén. A gazda elmondta: – Elég mellbevágó a műtrágyahelyzet, ezt elég nehéz kigazdálkodni, mert senki nem garantálja, hogy a jövő évi termés ára mekkora lesz. A kukoricának például már most lejjebb ment az értéke a tőzsdén. Ha most kiszórják a gazdák ezt a 230 ezer forintos nitrogént, és visszamegy a gabona ára 65-70 ezerre, akkor jelentős veszteségek keletkezhetnek. Nagy tehát a bizonytalanság, és ezt tovább fokozza az a veszély, hogy bár a magyarországi gyár a hazai gazdák igényei­nek csupán körülbelül a 60 százalékát termeli meg, mégis megtörténhet, hogy exportra kerül, ami még tovább emelheti az árat, arra kényszerítve a gazdákat, hogy csökkentsék a földre kijuttatott mennyiséget, vagy akár hagyjanak ki egy szórást, veszélyeztetve ezzel a 2022-es termésmennyiséget. 

 

Szigli Zoltán, az Isztimérhez közeli Bakonyalján dolgozó vállalkozó úgy fogalmazott: – A mi köreinkben azt szokták mondani, hogy minden jó gazdag kihagy egy etetést. Most még nem tettünk így, mert időben megvásároltuk a komplex műtrágyáinkat, így ahova akartuk, el is szórtuk, de tudok több gazdáról is, akik kihagyták azt a bizonyos egy etetést. 

 

A közel 1200 hektáron gazdálkodó Szigli szerint is a bizonytalanság okozza a legnagyobb bajt az agráriumban. Mint elmondta: – Nem tudjuk, hogy a magasabb műtrágya­árakat a jövő évben betakarított termények ára majd tartalmazza-e. Arról már nem is beszélve, hogy 350 hektáron kizárólag a tehenészetünknek állítunk elő terményeket, és a magas mű­trágya-, illetve takarmányárakat nem tudjuk beépíteni a tej felvásárlási árába. 

A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport például már most átalakította a teljes protokollt. Puskás Zoltán, a gazdálkodószervezet munkatársa kérdésünkre elmondta: – Több mint kétezer tonnát vettünk, és nagyon visszafog minket a költségtervezésben a magas mű­trágyaár, így aztán nemcsak ott csökkentjük le a szórás mennyiségét, ahol jobb a talaj ellátottsága, hanem megpróbálunk a teljes termőterületen alternatív megoldásokhoz folyamodni. 

 

És íme egy tanulságos videó, amely tíz éve született. Tekintsék meg Önök is, ide kattintva. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában