A föld hektárjáért akár 2,5 milliót is adnak Fejérben

Az anyag taglalja, hogy az áremelkedés 2020-ban is jelentős volt. Országos szinten az eladott termőterületek átlag­ára 2019-hez képest 8,2 százalékkal emelkedett. Egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1,7 millió forintért cserélt gazdát. A bérleti díj is növekedett 2019 és 2020 között. Aki bérelt földeken akart gazdálkodni, annak 64 400 forintot kellett fizetnie éves szinten a használatért. Ez az átlagszámítással kihozott összeg a vételi ár 3,7 százalékának felel meg. A termőterületek, így a szántó ára megyénként változik. Fejér megyében magasak az árak, így kétmillió forintért is elkelnek a piacon az ilyen besorolású földek, míg például Heves, Zala és Nógrád megyében 0,9–1,1 millió forint az átlagár.

Nemcsak országos szinten, hanem megyén belül is rendkívül változatos a kép. Néhány területen jelentős különbség van Fejér megye északi és déli része között. Az egyik leginkább jellemző eltérés a termőföldek között figyelhető meg. Míg északon a Bakony és a Vértes magasodik, kiváló termőhelyet biztosítva még a meszes talajt is elviselő szőlőnek, addig délen inkább sík területek állnak össze hatalmas kiterjedésű, kiváló minőségű szántók, gyümölcsösök tábláiból. A mezőgazdasági termesztésre szolgáló területek ára jelentős eltérést mutat, különösen a szántók vonatkozásában.

Bognár Gábor hatvan hektáron gazdálkodik, amelyből hozzávetőleg 40 hektár szántó. Az ökogazdálkodónak az a tapasztalata, hogy 1,7–2 millió forint között van a szántók eladási ára, azt azonban hozzátette, hogy nem igazán jellemző a tulajdonosváltás. Mint elmondta: – Van, hogy kiöregszik a gazda, és nincs senki a családban, aki továbbvigye a gazdaságot, de még ott is inkább a bérbeadás a jellemző. Kevés gazda, illetve örökös teszi pénzzé a termőföldet.

Délen, a kiváló szántók vidékén hasonló is a helyzet, meg nem is. A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport munkatársa, Puskás Zoltán úgy fogalmazott: – Nálunk a földek ugyan 2–2,5 millió forintért cserélnének gazdát hektáronként, ha lenne bármilyen mozgás a piacon, ám néhány kivételtől eltekintve itt senki sem ad el földet, így az sem tud venni, aki szeretne.

Nem csak a termőföldpiac lassú fordulatában egyezik a két gazdálkodó véleménye. Abban is egybecsengenek Bognár Gábor és Puskás Zoltán tapasztalatai, hogy míg a szántók tulajdonosi szerkezete alig-alig változik, addig a zártkerti besorolású területek esetében nagy a mozgás. Sok szőlő és egyéb művelési ághoz tartozó zártkerti ingatlan cserél gazdát, és egyre magasabb árakon.

A KSH közleménye szerint országosan egyébként 63 ezer hektár termőföldterületet értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület egy százalékát. A forgalom 8,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, a fennmaradó négy százalék szőlő és gyümölcsös. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3 százalékkal nagyobb, míg szántóból és erdőből 11-11 százalékkal kisebb területet értékesítettek. A megyék többségében csökkent az értékesített terület nagysága, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezzel egy időben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható.