Kóstoltak is a tordasi kajszikonferencián

Mia, Mamaia, Tudor, Kuresia, Bergarogue, Hargarnd, NS6 vagy éppen a sokkal árulkodóbb nevű mandulakajszi és még jó pár barackfajta csalogatta a gyümölcsre éhes ajkakat kedden Tordason, ám ezúttal nem a lehunyt szemű, zamatokat és illatokat elraktározó fogyasztás volt a középpontban, hanem a szigorú bírálat, hogy melyik milyen beltartalmi értékekkel bír, illetve, hogy egyik vagy a másik mennyire fajtajelleges, ugyanis egy szakmai konferenciát tartottak a kajszitermesztés témakörében, a településhez tartozó élményparkban.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében jött létre a Kajszi tanácskozás és az azt követő fajtabemutató, ennek megfelelően a Nébih képviselője nyitotta meg a rendezvényt, majd a NAK országos alelnöke köszöntötte a megjelenteket.

Oravecz Márton, a Nébih elnöke megnyitó beszédében elmondta: – Ünnep nekünk, hogy ennyi termelő újra együtt lehet és fontos is, mert folyamatosan fejlődnünk kell, annak ellenére, hogy szakember-állományunk, illetve a termesztéssel kapcsolatos felkészültségünk európai színvonalú, sőt, bizonyos területeken, például fajtaismereti kérdésekben éppen mi tudunk példát mutatni más nemzeteknek és ezt megerősítik a nemzetközi ellenőrzések is.

Az elnök kitért arra is, hogy a közvetlen, akár helyben történő értékesítés miatt jelentősen megnő a termesztő minőséggel kapcsolatos felelőssége, de felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy a jövő legalább annyira küzdelmes lesz, mint a múlt, hiszen jönnek az új telepítések, az új növényvédelmi technológiák, a korábban sosem hallott és látott metszési módok és mindezekkel párhuzamosan a változik a növényvédő szerek összetétele, hatékonysága, hiszen az az EU elkötelezett a növényvédő szerek visszaszorításában.

A program köszöntőbeszédét mondó Zászlós Tibor a tudás erejében bízva néz a jövőbe. A NAK országos alelnöke úgy fogalmazott: – Ez egy tudományos szentély, ami azért szükséges, mert használható, innovatív gyakorlati és elméleti tudás nélkül nincs fenntartható gyümölcstermesztés, így kajszitermesztés sem. De nem elég a tudás, fontos, hogy az továbbadható legyen a falugazdászok és más szakemberek segítségével maguknak a termesztőknek.

A NAK alelnök hangsúlyozta, hogy a problémák megoldása tekintetében jó úton haladnak és, hogy ebben jelentős szerepe van annak, hogy az Agrárminisztérium, a Nébih és a NAK harmonikusan együttműködik, így teremtve meg a termesztők számára a mai elvárásoknak megfelelő körülményeket.

Mint megtudtuk, a tervek szerint életpálya-modellt is terveznek a kertészmérnököknek, sőt, egyre közelebb állnak ahhoz, hogy elkészítsék az országos gyümölcsregisztert is, mely segít eligazodni, hogy melyik területen milyen fajtával érdemes foglalkozni.

A NAK alelnök beszédének végén kijelentette: – A lehető legmélyebben hajtunk fejet a gazdák, a gyümölcstermelők előtt, amennyire csak a gerincünk engedi. Nem lehet piaci alapon nézni a gyümölcstermesztést, mert ez sokkal több annál. Ez a természet tisztelete és a gyümölcs, az ember és a munka tisztelete is egyben. Ezért igenis, a gazdát kezén kell fogni, és nem csak a bürokrácia útvesztőiben, hanem az új, tudományos ismeretek és gyakorlatok elsajátítása idején is.

Az első szakmai előadást Peter Hilsendegen tartotta. Az Oppenheimi Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Központ igazgatója Németországból érkezett, és már a bevezetőjében elmondta, hogy nem annyira a fajtákról, mint inkább a termelésbiztonság növeléséről szeretne beszélni. Így tehát kitért arra, hogy milyen fagyvédelmi megoldások, illetve berendezések vannak. A német szakember a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a kajszi fagy elleni védelme a termőhely kiválasztásával kezdődik. Északi kitettségű, lejtős területnek kell lennie, mert így a tájolás miatti alacsonyabb hőmérsékletnek köszönhetően később indul a növényben a keringés, ezáltal később pattannak a rügyek és így nagyobb eséllyel lehet megúszni a tavaszi fagyokat.

Mint kiderült a fagy sem egyforma, ugyanis a lefolyásos, illetve kisugárzásos változata ellen egész hatékonyan lehet védekezni, ám a szél által szállított faggyal már lényegesen alacsonyabb hatásfokkal lehet megküzdeni, ha meg lehet egyáltalán.

Az előadók között volt még Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke is, aki a körpiros kajsziról, valamit a fajtahasználat hazai trendjeiről informálta a hallgatóságot.

Külföldi kitekintés is volt, ugyanis Szentpéteri Tamás, a Fruttamas Kft. szaktanácsadója Észak-Olaszország intenzív kajsziültetvényeiről tartott előadást.

Az ebédszünetet követően kezdődött a fajtabemutató, melynek keretében többen gumicsizmával közelítették meg a Gábor majort, ahol a Nébih Tordasi Növényfajta-kísérleti Állomás található.

Az ott található 11 hektáros területen Kovács Attila, helyi kajszitermelő gazdálkodik, aki kérdésünkre azt mondta az eseménnyel kapcsolatban, hogy: -Mindenképpen hasznosak ezek a szakmai fórumok, hiszen sok mindent lehet tanulni belőlük, persze annak függvényében, hogy melyik gazda mennyire tájékozott. Nálunk a Nébih megbízásából fajtagyűjtemény van, vagyis kajsziból is és őszibarackból is több mint 300 fajtánk van.

A konferencia részvevői a középérésű fajtákat is megnézhették, amik jelenleg éppen szüret előtt állnak. Az értékesítés fagyos években, mikor kevés a barack, nem igazán jelent gondot, tudtuk meg Kovácstól, aki nemcsak helyben értékesít, hanem a nagybani piacra is szállít.