Csak kiváló a kemencébe

2021.07.29. 15:30

A hatékony gabonatároláshoz nélkülözhetetlenek az innovatív, digitális eszközök

A gabonafélék aratása a végéhez ért, sokan már az utolsó hektárt is levágták, ám ezzel nem ért véget sem a munka, sem a kalászosok útja, sőt csak most indul minden, hiszen szárítani, tárolni, majd szállítani és őrölni kell, hogy az asztalon illatozhasson a kenyér.

Palocsai Jenő

Fotós: Csete Ilona

A gabona alapvető takarmány, de az ember számára is nehezen nélkülözhető élelmiszer-alapanyag, hiszen nehéz elképzelni a magyar konyhát kenyér nélkül. A nyugati országrészben is sok kenyeret fogyaszt a nemzet, de a Dunától keletre még ahhoz képest is másfélszer annyit, több mint 50 kilót fejenként, minden egyes évben. Emiatt különösen elszomorítóak azok a becslések, melyek szerint a klímaváltozás hatására 20 százalékkal is csökkenhet a 21. század végére a gabonafélék terméshozama. Ezt a bajt tovább tetézi, hogy addigra akár 11 milliárd embernek kell megadni a mindennapi kenyeret.

A gabona tehát hatalmas érték, és ez csak fokozódik az évek során, ezért nagyon fontos a már megtermelt magot úgy tárolni, hogy lehetőleg ne a raktározás alatt menjen tönkre az, amit korábban kiváló minőségben adott a termőföld. A szakemberek szerint Európában megközelíti az 5 százalékot az aratás utáni veszteség, és ez csak a mennyiségi csökkenés. Ennél sokkal jelentősebb lehet a minőségi romlás. Ha a hozamok csökkenését nem lehet megállítani, érdemes máshol javítani a hatásfokon, és itt jön a képbe a digitális eszközök használata. Mivel a hazai tárolók jelentős része évtizedekkel ezelőtt épült, és közülük jó párat azóta is felújítás és korszerűsítés nélkül használnak, így jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a növénytermesztéssel foglalkozó kisebb gazdák éppúgy, mint a nagyobb agrárcégek.

A digitalizáció a gabonatárolásban nem futurisztikus elmélet, hanem napi gyakorlat jelenleg is, ám egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel, és ennek főbb okai az eszközök magas árában, a telepítés költségeiben rejlik. Talán ezen most tud változtatni a kormány. Még zöld volt a lábon álló gabona, mikor Nagy István agrárminiszter bejelentette, jövőre 951 milliárd forint jut majd a mezőgazdaságra, és a teljes támogatás jelentős része éppen technológiai fejlesztésekre fordítható majd.

Ahhoz, hogy a tárolás ideje alatt ne legyen gond a hőmérséklettel, a gombákkal vagy éppen a rágcsálókkal, korszerű infrastruktúra, megfelelő minőségben beérkező termény és folyamatos nyomon követés szükségeltetik. Sokak szerint a gabona szárítása mellett elengedhetetlen a hűtés is, ugyanis azzal meg lehet gátolni a gombák terjedését, és egyúttal a rágcsálókat is visszafogja. Ez akkor is rendkívül fontos, ha takarmánycélú lesz a magok felhasználása, és akkor is, ha a malomipar őrli meg.

A megye déli részén a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport már befejezte az aratást. Minden kalászos termény a helyére került, vagy a tárolókba, vagy a vevők magtárába. A cég munkatársa, Puskás Zoltán kérdésünkre elmondta: – Alapesetben mindig úgy tároljuk a gabonáinkat, hogy azok emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek, vagyis folyamatos kontroll és fertőtlenítés mellett. A fertőtlenítés ebben az esetben a magtári rovarkártevők elleni védekezés miatt elengedhetetlen. Szerencsére az ömlesztett takarmányban a rágcsálók nem tudnak számottevő kárt okozni, a gombák, például a fuzárium ellen pedig már kint a szántóföldön, növényvédelem szintjén védekezünk.

Az orosházi malom udvarán 50 éve, 1970-ben kezdték építeni a silótornyokat
Fotó: Csete Ilona / Békés Megyei Hírlap

Mint megtudtuk, szigorúan száraz árut visznek be, 12 százalékos víztartalom alatt, ami mellett Puskás szerint már biztonságosan tárolható a gabona. Ennek megfelelően a most befejeződött nyári betakarításkor nem használnak sem szárítást, sem hűtést. A lajosi szakember kiemelte: – Csak egészséges tárolási körülményekről beszélünk, tehát nem beázó, felvizesedő, omlott vakolatú, bogaras magtárakról van szó, hanem folyamatosan karbantartott, fertőtlenített, gázosított síkmagtárról vagy toronysilóról. Természetesen ilyenkor is folyamatosan figyeljük a betárolt terméket, majd tárolástechnológiától függően kezeljük szellőztetéssel, visszahűtéssel a későbbiek folyamán. A két, általunk használt tárolási mód más-más technológia. A hatalmas tartályszerű toronysilókban szellőző padozat van, ezért ott a folyamatos légárammal könnyebben lehet szabályozni a tárolt gabona hőmérsékletét. A síktárolókban folyamatos a magtáros kollégáink jelenléte. Az ő komoly tapasztalatukkal és hozzáállásukkal tudunk csak több tízezer tonna gabonát raktározni évről évre.

Bár a cégcsoport toronysilóit már felszerelték hőérzékelőkkel, és az általuk mért értékeket folyamatosan ellenőrzik a munkatársaik, azért a cég mindenképpen szeretne pályázati forrásból egy komolyabb beruházást végrehajtani, ami érintené a beépített anyagmozgatási rendszereket, növelné a tisztítási, illetve a tárolási kapacitást és biztosítaná a kontrollált tárolási körülményeket.

A Mór és Székesfehérvár között húzódó 81-es főút melletti földek jelentős részén a Magyaralmási Agrár Zrt. gazdálkodik. Ruff János növénytermesztési ágazatvezető kérdésünkre elmondta, már az aratás idején kiderül, melyik gabona milyen minőségű, és az ehhez szükséges paramétereket mindig a malomipar határozza meg. A szakembertől azt is megtudtuk, náluk csak síktároló várja a beérkező gabonát, de a munkatársak odafigyelésének és a gépesítésnek köszönhetően nincs gond a gabona minőségének megőrzésével. A megfelelően alacsony víztartalmú gabonát is szellőztetik, szükség esetén megmozgatják, sőt át is forgatják, ha arra van szükség. A lajoskomáromi céggel ellentétben a magyaralmási nemcsak megtermeszti és értékesíti a kalászos- és a kapásnövényeket, hanem fel is használja azokat mint takarmányt, ugyanis a cég másik lába az állattenyésztés. Tehenészetük a megtermelt gabona jelentős részét tejjé alakítja, amiből a feldolgozó tejtermékeket készít.

Bár az almásiak az évtizedek alatt kialakult rutin segítségével meg tudnak felelni a betárolás kihívásainak, azért a fejlesztésre ők is igent mondanának éppúgy, mint délebbre gazdálkodó kollégáik. Az ágazat a jövő esztendőben mintegy 40 milliárddal több támogatást tud biztosítani a gazdáknak az idei évhez képest, így ennek köszönhetően talán egyre több helyen lesz olyan toronysiló, ahol a tároló különböző pontjaira telepített érzékelő szenzorok a nap 24 órájában figyelik a hőmérsékletet és ezzel párhuzamosan a páratartalmat. Az adatokat pedig a gazdák bárhol, akár az okostelefonjuk kijelzőjén is figyelhetik, hogy bármikor meg tudják tenni a megfelelő lépéseket a gabona minőségromlása ellen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában