Erősödhetnek a magyar gazdák

Áder János a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a mezőgazdaság összefüggésrendszerében az alkalmazkodás szükségszerűségéről beszélt. – A magyar gazdáknak alkalmazkodniuk kell a világ demográfiai változásaihoz, mert miközben Magyarországon kis mértékben csökkent a népesség, Európa is inkább a népesség hanyatlásával küszködik, addig a világ más részén népességrobbanásnak vagyunk szemtanúi. 2050-ig két milliárddal nő a világ népessége! – mondta; kifejtette, a mezőgazdaságnak egyre több embert kell egyre kevesebb egy főre eső víz segítségével megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel ellátnia.

– Alkalmazkodnunk kell a világgazdasági folyamatokhoz is – mondta, s rámutatott egy ENSZ-kimutatásra, amely szerint a világon az elmúlt egy év alatt 40 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára. – Magyarországon ezt még nem érezzük, de nagyon valószínű, hogy előbb vagy utóbb ez az áremelkedés nálunk is érezhető lesz.

Áder János szerint alkalmazkodnia kell Magyarországnak az Európai Unió szabályozásaihoz is. A stratégiai célok között van a felhasznált növényvédő szerek és a műtrágya mennyiségének csökkentése, a biogazdálkodás arányainak növelése. A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy tanulmányok szerint Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében jobban érezhető és súlyosabb a klímaváltozás, mint Európa más régióiban. – Szélsőségesebb lesz az időjárás, a csapadékeloszlás, magasabb átlaghőmérséklettel kell számolnunk.

A megváltozott fogyasztási szokásokról is szólt, miszerint a növekvő életszínvonal miatt a jobb minőségű feldolgozott termékek iránt megnőtt a kereslet; ezeket drágábban lehet eladni. Ez egyszerre kihívás és lehetőség. Áder szerint a magyar mezőgazdaság készen áll:

– Van jó minőségű vizünk, jó termőföldjeink, megfelelő tudományos hátterünk, elérhetők az új technológiák, és vannak szorgalmas, tanulékony és alkalmazkodó gazdáink, akiknél nincsen hétvége, nincs ünnep, mert dolgozni kell!

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy el kell ültetni a fenntarthatóságot a mindennapi életbe.

– A digitalizáció nem mumus, hanem az itt élő agrártündér – fogalmazott Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke, aki tehát arról adott számot, hogy csúcstechnika áll a gazdák lehetőségére a gépekbe építve.

Nagy István agrárminiszter kimondta, a magyar mezőgazdaság stratégiai ágazat a kormány számára. – 4265 milliárd forintnyi beruházási támogatás áll rendelkezésre a vidékfejlesztési forrásokban – mondta. – Ez óriási összeg, azt jelenti, hogy most egy év alatt fogunk annyi forrást biztosítani a gazdák számára, mint a megelőző hét évben összesen. Fogalmazhatok úgy is, hogy a terveik, vágyaik, fejlesztéseik ideje jön el. Éljenek ezzel a lehetőséggel – mondta; s hozzáfűzte, csak az Agrárminisztérium csak az idei évben 950 milliárd forintnyi pályázati forrást tesz elérhetővé.

Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke szerint ez a kiállítás és szakvásár, az Agrárgépshow iránytű abban a tekintetben, hogy a 21. században merre kell haladnia a magyar mezőgazdaságnak.

Sztrányóczki Imre és felesége, Sztrányóczki Imréné Bátyáról jöttek el Mezőfalvára, hogy elmerüljenek a Szántóföldi Napok programjaiban. Főként gabonanövényeket termelnek odahaza, középgazdaságuk van. Sztrányóczki Imre elmondta, leginkább a kiírásra váró géppályázat miatt jöttek el; reméli, képesek lesznek megfelelni az elvárásnak. Arról is beszélt, hogy hatalmas ez a rendezvény, átlátni is elég. Felesége szerint – bár a világhálón is fent van minden –, jó, hogy itt meg lehet nézni, meg lehet érinteni a gépeket. A férfi elmondta, bízik benne, hogy valamelyik gyermeke folytatja majd a gazdálkodást. Egyik fiuk gyártásvezető, másik vezérigazgató, lányuk gyógyszerész, de mindhárman mezőgazdasági technikusok is. Biztos, ami biztos.