Frissen Fejérből

2021.06.20. 15:00

Fejérben drágult leginkább a termőföld

Nem lanyhult a termőföldvásárlási kedv Fejérben, s annak ellenére, hogy tavaly itt drágult a legnagyobb mértékben – 18 százalékkal – a hektáronkénti átlagár, a megyei földbizottság havi szinten 300 körüli adásvételt véleményez.

Dávid Erzsébet

A NAV adatait feldolgozó, a napokban közzétett OTP Termőföld Értéktérkép szerint tavaly országosan a művelt földterület 0,54 százaléka cserélt gazdát: a 2019. évi 41 ezerről időarányosan tavaly 37 ezerre csökkent az adásvételek száma.

Bár az eladott termőföldterületek nagysága három megyében – Somogyban, Baranyában és Pest megyében – jelentősen csökkent, Fejérben, valamint Somogy, Nógrád és Zala megyében nőtt. A legnagyobb területet, csaknem négy és fél ezer hektárt, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében értékesítették, a legkevesebb föld Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megyében cserélt gazdát. A termőföldpiac árai töretlenül emelkednek: a NAV – egyelőre nem teljes körű – adatai alapján az eladott hektárok átlagára tavaly 5 százalékkal, a 2019. évi 1,593 millió forintról 1,673 millió forintra emelkedett. A drágulás pedig 10 év alatt csaknem háromszoros volt.

A legnagyobb mértékben éppen Fejér megyében kellett többet fizetni tavaly a birtokért, a 2019. évinél itt átlagosan 18 százalékkal került többe egy hektárnyi termőföld. Ezt Kiss Norbert Ivó, a Fejér Megyei Gazdakörök elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alelnöke is megerősítette, aki a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta: a termőföld hektáronkénti átlagára a megyénkben átlépte a kétmillió forintot. (A legtöbbet, 2,33 milliót Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni egy hektárért, de az árlista végén álló Nógrádban is egymillió forint felett volt a taksa.) A NAK megyei alelnökének tájékoztatása szerint Fejérben annak kellett és kell legmélyebben a pénztárcájába nyúlni, aki a déli részen, Enying, Lajoskomárom, Mezőszilas, Sárbogárd térségében akar termőföldet vásárolni – ott ugyanis jó minőségű, magas aranykorona értékű földek vannak –, de a gyengébb talajadottságú északi térségben is a korábbinál többet kell már fizetni egy-egy hektárért.

A megyei földpiac változatlanul pezseg, az elmúlt időszakban mintegy 3000-3500 tranzakciót véleményezett a megyei földbizottság. Kiss Norbert Ivó hangsúlyozta: termőföldet annak érdemes venni, aki nem befektetésként, hanem valóban művelésre, gazdálkodásra akar vásárolni. Fejérben az utóbbi a jellemző, a mintegy 5200 földbirtokos gazda példamutató gondossággal műveli a területét. S, hogy mi az oka annak, hogy folyamatosan nő a termőföld ára? Egyrészt az, hogy a föld olyan természeti erőforrás, amely korlátozott mennyiségben van jelen, továbbá, hogy vásárlását kifejezetten ösztönzi a közgazdasági környezet, a területalapú támogatások, a termőfölddel kapcsolatos kedvező adózási szabályok, az igénybe vehető jó forráskínálat, az előnyös kamatkörnyezet és a bankok agráraktivitása. S persze az, hogy a föld – annak ellenére, hogy a gazdáknak rengeteg munkát ad, s a korszerű termelés „viszi is a pénzt” – stabil jövedelemforrást jelent és általában őrzi, sőt növeli is az értékét.

A tanulmányban közzétett adatok szerint a földárverések megszűnésével már nem a szántó a legkapósabb, megelőzte a szőlő, valamint a kert-gyümölcsös kategória.

Sokan felteszik a kérdést, a koronavírus-járvány volt-e, van-e hatással a termőföldpiacra? Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint ez egyelőre nem egyértelmű. Míg a felvevőpiac szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. Az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét növelheti a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás, s hatást gyakorolhat rá az új szabályok szerint induló európai uniós támogatási ciklus is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában