Mérgek és csapdák

2021.05.19. 16:00

Helyenként veszélyesebb az erdő, mint valaha

A Madárkórház Alapítvány tapasztalatai szerint több ezer védett és fokozottan védett madár eshet áldozatául a szabálytalan légpuska használatnak, és a nem megfelelően kihelyezett csapdáknak. A probléma nem csak a vadon élő madarakat, az erdő emlősállatait is érintheti.

Palocsai Jenő

Az erdőben kóbor kutya jelenléte nemkívánatos, de a felelősség a gazdájáé

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Déri János, a Madárkórház Alapítvány nevében kereste meg szerkesztőségünket, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté az a folyamat, melynek köszönhetően az elmúlt egy évben jelentősen megemelkedett a kezelésre beszállított madarak azon hányada, melyek sérülésének hátterében lőtt sebek, vagy szabálytalanul kihelyezett csapdák állnak. Az egyre növekvő számok persze csak a trendet jelölik, hiszen vadon élő állatokról van szó, így a sérülteknek csak töredéke kerül emberkézre, a többi ott helyben pusztul el magányosan, így országosan több ezerre tehető a valós esetek száma.

Déri doktor hozzánk eljuttatott levelében arról számolt be, hogy nemrégiben egy napon szinte egyszerre érkezett hozzájuk egy légpuskával meglőtt fehér gólya és egy szabálytalanul kihelyezett csapóvas által fogott barna rétihéja. Előbbi valószínűleg fészkel, tojásai árván maradtak. A lövedék a felkarcsontját roncsolta, gyógyulása több mint 2 hónapig is eltarthat, pedig fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 ezer forint és megsértése kimeríti a természetkárosítás bűntett fogalmát. Utóbbinak, a védett, 50 ezer forint eszmei értékű rétihéjának egy csapóvas kis híján letörte a lábfejét, így állapota még válságos.

Mint megtudtuk, nem csak a madarak esnek áldozatul illegális támadásoknak, mint például a nem szabályosan elvégzett mérgezés vagy szakszerűtlen csapdázás.

Az erdőben kóbor kutya jelenléte nemkívánatos, de a felelősség a gazdájáé
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Déri szerint a szándékos és illegális mérgezések megelőzésének alternatív lehetősége a vadgazdálkodásban és természetvédelemben nem kívánatos, túlszaporodott szárnyas és szőrmés kártevők visszaszorítására az élve fogó csapdázás. Magyarul róka, sakál, nyest, dolmányos varjú, szarka és szajkó, kóbor kutya és kóbor macska vadászterületen, vadászidényben, hivatásos vadász, természetvédelmi őr, vagy vadászjeggyel rendelkező sportvadász által a vadfaj szerint meghatározott lőfegyver mellett csapdával is elejthető. Ez lehet szelektíven működő ölőcsapda, vagy szintén szelektíven működtethető élve fogó csapda.

Az efféle eszközökről megtudtuk, hogy például a hattyúnyak engedélyezett ölőcsapda, mely a jó szimattal rendelkező kutyafélékre lenne szelektív, ha jól van elhelyezve. Ez azt jelenti, hogy a kioldó szerkezethez rögzített csali a csapdával együtt legalább 10 cm mélyen a föld alatt beásva kell legyen. Úgy optimális, ha a célállat kiszimatolja, kikaparja, majd a csalit szájával felemelve elsüti a csapdát, mely nyakát-mellkasát összeszorítva gyorsan megöli. A szakszerű telepítésnél arra is kell gondolni, hogy az okos és főleg bizalmatlan róka kikaparja, de otthagyja, ezért meg kell pörkölni a húst, hogy a ragadozó madarak ne tudják beazonosítani eledelként és magukat csapdába ejteni.

Nem minden eszköz okozza azonnal a vesztét a ritkítani kívánt élőlényeknek. A kábeles visszatartó egy élve fogó csapda, mely a ragadozó lábát egy kábellel fogja meg, kíméletesen. Telepítésekor a hattyúnyakhoz hasonló szabályok tartoznak erre az eszközre is, de fontos, hogy a kábeles csapdát sodronnyal, vagy lánccal kikötni tilos, mert ha véletlenül mégis embert fog valahogy, akkor az egyedül nem tudja magát kiszabadítani, és hidegben kihűlhet, megfagyhat, vagy akár a sokkhatástól meg is halhat.

Az minden csapdára igaz, hogy a biztonság és a kíméletesség miatt naponta ellenőrizni kell őket, hogy az ott vergődő állat, vagy ember sérülését, esetleg szenvedését, megelőzzük, lerövidítsük.

Déri hangsúlyozta: -A termékek leírásában ez mind szerepel és az eszközöket forgalmazók kérésre meg is tanítják a vásárlókat. Ha a vadászatra jogosult betartatja, meg is követeli a csapdát kihelyező és ellenőrző munkatársától, akkor nem kellene balesetnek lenni. Pedig minden héten van egy levágott lábú egerészölyv, szárnyroncsolt rétihéja, vagy egy nem engedélyezett lábfogó csapóvasban szenvedő nyest. Még emberről is hallottunk, aki túlélte, de megszenvedte a csapdázást.

Az illegálisan, kedvtelésből lődözött állatokkal kapcsolatban Déri doktor arra hívta fel a figyelmet, hogy csak meghatározott lőfegyverrel lehet róka, sakál vagy kutya kilövését elvégezni. Ezek között szerepel a golyós és sörétes puska, esetleg szintén engedélyezett vadászíj, míg a többi állat esetében csak a sörétes vadászfegyver. Tehát nem lehet légfegyver, airsoft, csúzli, vagy más, melyekkel sajnos naponta találkozunk pácienseink körében. Ezek a nem megfelelő fegyverrel elejtett, vagy megsebesített állatok orvvadászat, állatkínzás, és védett állatfaj esetében természetkárosítás áldozatai, mely büntető eljárást von maga után. Mi megtesszük a feljelentést, de ha mi nem, akkor hivatalból teszi meg a működésünket engedélyező és ellenőrző zöldhatóság, mely online kapcsolatban azonnal tájékozódik a bekerült mentett betegek állapotáról.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában