Felemás következmények: A Pálinka Nemzeti Tanács elnökével, Mihályi Lászlóval beszélgettünk

Hány főzde dolgozik ma Magyarországon?

Jelenleg 189 kereskedelmi főzde van és ebből körülbelül 140 az, aki bérfőzéssel is foglalkozik. A többiek csak kereskedelmi terméket állítanak elő, bár sokan azok is elkezdték újra a bérfőzést, akik korábban felhagytak ezzel, hogy némileg kiegészítsék a bevételeiket. A kereskedelmi főzde saját vagy vásárolt gyümölcsből saját maga állítja elő a cefrét, főzi majd palackozva viszi a kereskedelembe. A bérfőzde pedig a bérfőzető álltal hozott cefrét főzi le, majd visszaadja a terméket a bérfőzetőnek.

Milyen változásokat hozott ez az év a kereskedelmi főzdéknek?

Értékesítési szempontból a kereskedelmi főzdéknek nemhogy könnyebb, hanem nehezebb lett a helyzete, hiszen értékesítés esetében a jövedéki adótartalom nem csökkent, csak a magán- és a bérfőzött párlatok esetében. Az eladás során tehát ugyanúgy megmaradt a teljes adótartalma és megmaradt a Népegészségügyi Termékadó (NETA) kötelezettsége is.Ugyan szóba hozták, de nem lett alapvető élelmiszer a pálinka, így egy másik magas adó, az ÁFA is terheli a terméket.

Az első számú hungarikumunkat érdemes népszerűsíteni

Hogyan működik most a pálinka eladás?

Alapvetően egy kereskedelmi szeszfőzde kell, amely egyben adóraktár is ahol elő lehet állítani magát a pálinkát Különböző jövedéki feltételeknek is meg kell felelni, valamint egy bizonyos letétre is szükség van ahhoz, hogy a cég dolgozhasson. A letét összege sok mindentől függ attól is, hogy valaki megbízható adósnak számít-e vagy sem, hogy több mint 10 éve van adóraktára, vagy sem, hogy mekkora volumenben állít elő termékeket, így a letétek skálája a 20 ezertől több tízmillió forintig terjedhet. És akkor még nem említettük az élelmiszer-egészségügyi előírásokat. Szóval nem egy egyszerű történet egy adóraktárat létrehozni, de legalább ilyen nehéz bejutni a piacra. Azt gondolom, hogy ez az adócsökkentés a kereskedelmi főzdék nagy részének segítség, mert a 189-ből körülbelül 140-nen bérfőzetéssel is foglalkoznak. Ott remélhetőleg visszajönnek majd a kuncsaftok azokból a magánfőzdékből, ahol eddig szabálytalanul és minden adófizetés nélkül készítették a pálinkákat. Talán a szabályok változása visszacsábítja azokat az embereket a bérfőzdék felé, akik a minőségi terméket szeretnék előállíttatni, fogyasztani, ugyanakkor azt gondolom, hogy ezáltal még nagyobb szakadék lesz a kereskedelmi főzdékben előállított pálinkák és a bérfőzetett termékek ára között.

Mennyi most az adó egy liter hivatalosan eladott pálinka után?

A kereskedelmi főzdéknek most úgy kell kalkulálniuk, hogy ha például bruttó 12 ezer forint forintért adnak egy liter 50 fokos meggypálinkát, abból azonnal 5086 forintot be kell fizetni az államnak, tehát a szeszadót, a netát és az áfát. És akkor még nincs semmilyen más egyéb költség hozzá számolva, mint például az autók súlyadója, a kamarai tagdíj, az élelmiszer biztonsági lánc felé fizetett járulékok vagy a jövedelemadó, tehát semmi sincs szétosztva. Ha ezeket mind-mind rászámoljuk, úgy gondolom, hogy simán eléri a termék árának felét az adótartalom.

Az adók és a letét miatt nehéz bejutni a piacra, vagy mert nincs megfelelő kereslet?

Csökken a felvevő piac azáltal, hogy nagyon sokan választják a bér-és a házifőzés lehetőségét. De ez csak a dolog egyik vetülete, mert a másik az, hogy sajnos a magánfőzés és a bérfőzés során képződő termékek is bekerülnek a kereskedelembe. Nagyon fontos lenne ezt megakadályozni. Nem azzal van a baj, hogy otthon főzik a terméket és azzal sem, hogy bérfőzdékben, hanem azzal, és ezt sokan nem értik meg, hogy mind a kettő saját fogyasztásra van, nem eladásra. Most nagykereskedelmi áron fél liter pálinkát meg lehet venni 6 ezer forintért. Ugyanezt, ha elmegy és lefőzeti, akkor a főzési díjat, a gyümölcsöt, meg minden járulékos munka és költséget számolva is kijön 3 ezer forintból egy egész liter. Ha mindent nagyon jól csinál, minőségi gyümölcsöt vásárol és tegyük fel belekerül neki 5 ezer forintba, az akkor is még mindig egy liter, és nem fél.

A márkás üvegekkel trükközők mennyit ártanak?

Vannak olyan vendéglátósok, akik ismert pálinkamárkát létrehozó cégektől vesznek egy-egy palack pálinkát és utána, ha kiürült az üveg, megtöltik különböző, akár házilag készült párlattal. Ez nagyon rombolja a pálinka és a tudtán kívül áldozatul esett cég hírnevét is. A következményei két irányba is hatnak. A jobbik esetben az újratöltött palack gyártója, az eredeti pálinkját előállító és értekesítő cég elveszít egy csalódott, egyébként régóta pálinkakedvelő kuncsaftot, aki soha nem fog többet az általa készített termékekből vásárolni, mert átpártol máshová. De még ennél is rosszabb az, amikor egy külföldi vagy egy fiatal szembesül ezzel, aki még csak most ismerkedik a pálinkával. Az soha többet nem fog pálinkát kérni, sem attól a cégtől, akinek az üvegét használták, sem mástól, vagyis pont azt a réteget fogja elveszíteni az összes főzde, aki később el tudná tartani az ágazatot. A külföldi vendég hazamegy és azt fogja mondani, hogy ittam valami förmedvényt, amit pálinkának hívtak, ha odamentek, meg ne kóstoljátok! A fiatal meg, aki egy pár év múlva fizetőképes vendég lehetne majd az éttermekben vagy a vendéglátóhelyeken, inkább iszik majd whiskyt, mint pálinkát.

Ha már szóba kerültek a fiatalok, hogy áll a verseny a többi itallal szemben?

Nagyon nehéz a verseny a konkurens italokkal. Volt egy nagyon szép felfutása a pálinka népszerűségének, aztán most, egy pár éve egy kicsit visszafogottabb lett. Azt gondolom, hogy mint magyaroknak, inkább ezt kellene fogyasztanunk, hisz ez nemzeti italunk. Ha visszaemlékezünk a Dallas című sorozatra, ott mindenki whiskyt ivott, igaz, fel is lendült Magyarországon a whisky-fogyasztás. Az olaszoknál nagyon nagy pénzeket fektettek be a szőlőpárlat, grappa népszerűsítésébe, így lett világmárka belőle. Mi ettől még nagyon messze vagyunk a pálinkával, de remélem, hogy kapunk majd támogatást a kormányzattól, hogy minél több helyen megismertessük ezt a terméket. A népszerűsítésnek vannak más nehézségei is. A pálinka teljes mértékben gyümölcsből van és teljes mértékben magyar gyümölcsből. Sokszor nem egyszerű külföldön bemutatni, mert vannak olyan nemzetek, akik nem is értik, hogy mi ezekből a jó gyümölcsökből miért alkoholt készítünk, miért nem esszük meg magát a gyümölcsöt? Más országokban meg, ahol megismerik a gyümölcspárlatot, ott majdnem minden országnak megvan a magát saját terméke, tehát oda meg azért nehéz betörni a piacra.

Ő szerint mi segítené leginkább a pálinka ügyét?

Az első és legfontosabb az lenne, hogy ne jusson be a kereskedelembe a nem oda való termék, illetve, ami után nem fizettek adót. A magánfőzőknél is lehet kiváló minőséget előállítani, ugyanakkor én azt gondolom, hogyha valakinek van egy garázsa és ki akarja festeni saját maga akkor azt meg tudja oldani, de a lakását valószínűleg olyan emberre bízza, akinek ez a szakmája. A pálinka esetében egy élelmiszerről beszélünk, aminek nagyon sok mindennek meg kell felelnie és amit nem mindenki úgy készíti el otthon, ahogy kellene. Az első számú hungarikumunkat érdemes népszerűsíteni. Azt gondolom, hogy például minden külképviseleti helyen ott kellene lennie a pálinkának és ha egy magyar nagykövetségre bárhol a vendégeket hívnak, akkor nem konyakkal meg whiskyvel kell őket megkínálni, hanem pálinkával. Ez nem egy óriási tétel, de kezdetnek nem lenne rossz az országimázs erősítése során megismertetni az embereket a nemzeti italunkkal.