Villámárvíz, tartós aszály

2021.01.27. 11:30

Napjaink vízgazdálkodását a szélsőséges időjárási viszonyok határozzák meg

Napjaink vízgazdálkodását a klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárási viszonyok határozzák meg, manapság leginkább ennek a kihívásokat rejtő változásnak kell megfeleltetni a vízügyi szakmai feladatokat.

V. Varga József

Agárd, Béke utcai kikötő – előtérben a felújított hullámtörő és a rézsűs partfalszakasz

Fotó: Vízügyi igazgatóság

– A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság továbbra is nagy figyelmet fordít az egyre kiterjedtebb és modernebb monitoring rendszere segítségével mérhető és előrejelezhető időjárási változásokra. Az adatok nagyban meghatározzák, milyen tervek mentén alakuljon az árvízvédelmi, vízrendezési tevékenység, valamint a nagyszabású európai uniós vízügyi projektek megvalósításánál is fontos szempont, miként reagáljunk a megváltozott klimatikus viszonyokra – mondta el érdeklődésünkre Tóth Sándor műszaki igazgatóhelyettes. – A vízügyi igazgatóság mindemellett folyamatosan végzi a vízgazdálkodási (árvízvédelmi, öntözési) művek kezelését, fejlesztését, karbantartását.

Hidrológia

Fejér megyében 2020-ban területi átlagban 506 milliméter csapadék hullott, ami a sok­éves átlaggal szinte azonos, attól mindössze 4 százalékkal marad el. A legcsapadékosabb hónap október volt, ekkor területi átlagban csaknem 93 milliméter csapadék hullott, ami a sokéves havi átlag több mint duplája. A legnagyobb havi csapadékösszeget Sárszentmihályon észlelték októberben, 104 millimétert. Ugyanitt regisztrálták a maximális napi csapadékot is gyorsjelentő állomásaik között: 38 millimétert, augusztus 17-én. A legszárazabb hónap április volt, ekkor a sokéves havi átlag mindössze 26 százalékának megfelelő csapadék hullott, területi átlagban 10 milliméter. A legkisebb havi csapadékot Fehérvárcsurgón mérték, szintén áprilisban, 6,5 millimétert.

A 2020-as év melegebb volt az átlagosnál: a havi közepes léghőmérsékletek május kivételével rendre meghaladták a sokéves értékeket (1–5 Celsius-fokkal). Az év leghidegebb napja január 7-e volt (mínusz 7,4 Celsius-fok), míg a legmelegebb augusztus 30-a (34,1 Celsius-fok).

Vízrendezés, öntözés

A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás megyénkben is, ami fokozza a villámárvizek és a tartósan vízhiányos aszályos időszakok gyakoriságát.

Az őszi felülvizsgálatok során a vízügyi igazgatóság a megyében is ellenőrizte az árvíz- és belvízvédelmi vízgazdálkodási műveket, védelmi készleteket és raktárakat. A fenntarthatóság és a védképesség megőrzése érdekében ellátták a művek kezelését, fenntartását és fejlesztését, továbbá gondoskodtak a védelmi készletek mennyiségi és minőségi megfelelőségéről.

Idén, az öntözési idény megkezdése előtt, az öntözővíz biztosítása érdekében, a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszereken ellátják a fenntartási-karbantartási feladatokat. Az igazgatóság kiemelt figyelmet fordít az öntözővíz-szolgáltatás beindításához szükséges vízgazdálkodási rendszerek felkészítésére és a víztovábbítást gátló akadályok elhárítására.

Árvízvédelem

A tavalyi év alacsony vizes, vízhiányos időszaknak mondható, ami az árvízveszély kezelése szempontjából kedvező hatású volt. A kisebb árhullámok levezetése csak néhány, alacsony küszöbszinttel rendelkező műtárgy lezárását kívánta meg, árvízvédelmi beavatkozásra nem volt szükség egyik vízfolyás mentén sem. A tavalyi év során sikerrel zárult a Sió-csatorna, Nádor-csatorna és a Völgységi-patak védműveiben bekövetkezett károsodások helyreállítási munkáit felkaroló projekt, ami a korábbi nagyobb árhullámok levezetését követően kialakult károsodások megszüntetését és a védelmi képesség ismételt helyreállítását biztosította.

Agárd, Béke utcai kikötő – előtérben a felújított hullámtörő és a rézsűs partfalszakasz
Fotó: Vízügyi igazgatóság

Tószabályozás

Tószabályozási szempontból a vízhiányos, csapadékszegény időjárás a Velencei-tóra és tározóira kifejezetten kedvezőtlen hatást gyakorolt, mivel az évet kifejezetten alacsony vízállások jellemezték, és a pátkai, zámolyi tározókban nem halmozódott fel megfelelő mennyiségű vízkészlet a tó vízpótlására. Bár területileg nem megyénket érinti, azonban az ott pihenő Fejér megyeiek számára fontos a Balatonnal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok ellátása. Kiemelt gond volt a nyár elején tapasztalt vízminőségi hiányosság a tó nyugati medencéjében, ami a nyáron a vízminőségi kárelhárítási munkák elrendelését és elvégzését kívánta meg.

Feladatok, kihívások

Az előttünk álló év kétségkívül legnagyobb kihívása a Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja című projekt sikeres lezárása lesz. Felgyorsult a kivitelezés üteme, a műszaki átadás-átvételi eljárást az ütemezés szerint a nyár elején sikeresen le kell zárni. A projekt kiviteli munkái során is probléma a tó alacsony vízállása, ami a partfalépítési munkákat ugyan elősegíti, azonban a mederkotrást, illetve a vízen történő anyagszállítást nagymértékben gátolja. A kihívások közül magas prioritású a tó vízpótlási igénye.

Kiemelten kezelik még a folyamatban lévő, Balatont érintő projekteket is. A tó levezetőrendszerének korszerűsítési munkái több helyszínen zajlanak, az idén további projektelemek megvalósítása kezdődik meg a Sió mentén. A tó vízminőségének javítását célzó Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszú távon fenntartható kezelésére elnevezésű tervezet is várhatóan kiviteli szakaszba fordul, s megkezdődnek az északi parton lévő vízfolyások és hordalékfogó tározók rekonstrukciós munkái.

Nem feledkeznek meg árvízvédelmi feladataikról sem, a veszélyeztetett vízfolyások vízgyűjtőin meginduló olvadást és csapadéktevékenységet kiemelt figyelemmel kísérik.

Kiemelt projektek

A 2014–2020 európai uniós költségvetési ciklus pályázati konstrukciói Fejér megyében öt vízrendezési projekt végrehajtására biztosítottak támogatást. Ezek közül a Velencei-tóról már esett szó. A fehérvárcsurgói tározó árvízvédelmi fejlesztését célzó Séd–Nádor–Gaja vízrendszer rehabilitációjának első üteme befejeződött, az igazgatóság a létesítményt üzemeltetésre átvette. Befejezéséhez közeledik a Szent László-patak rehabilitációja, a kivitelezési munkák elkészültek, a műszaki átadás-átvételre ez év első negyedévében sor kerül.

Ennek folytatásaként idén megkezdődik a Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodásának kivitelezése. A munka során a vízfolyás vízlevezető képességét javító és a mezőgazdasági vízszolgáltatást növelő fejlesztések valósulnak meg. A támogatási szerződés megkötése a múlt év végén megtörtént, a várható befejezés 2023. január vége.

A Váli-völgy vízrendezési feladatait célzó beruházás kivitelezése idén ősszel érhet véget.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában