A korlátozások feloldása várhatóan többlépcsős művelet lesz a turizmusban

Valószínűleg nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel, pedig úti cél, no, az van bőven. A nagyobb problémát e bekezdés első mondata jelenti: nem egyéni gondról van szó, hanem egy globális jelenségről. Vannak, voltak ugyan bátrak, akik nekivágtak az ismeretlennek – még akkor is, ha határainkon belüli helyekről beszélünk –, de mértékkel: a BDO könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat kimutatása alapján tudjuk, az európai szállodák átlagos kihasználtsága 2020-ban mindössze 25 százalék volt, éves átlagban.

Merészkedjünk eggyel beljebb! A KSH tavalyi év első tizenegy hónapjára (január–november) vonatkozó adatai szerint a hazai kereskedelmi szálláshelyek 55 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak, a szálláshelyek összes bruttó árbevétele pedig 225 milliárd forint volt, amely 57 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ám, amint a bevezetőben lejegyeztük, akadtak merész utazók. Ez a belföldi keresletrobbanás volt az, amely tompította a szektor visszaesését: míg januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75 százalékkal esett vissza, addig a belföldi vendégek esetén ez a csökkenés jóval kisebb, 36 százalékos volt – derül ki a közleményből. Ahogyan az is: ezen a területen elsősorban nem a főváros, hanem a „vidék” tapasztalta meg az előnyöket.

A cég magyarországi szakértője szerint várhatóan a nyári hónapokban éledhet újra a szállodapiaci kereslet – amennyiben a korlátozásokat fokozatosan feloldják. A verseny újraindulása mind a légitársaságoknak, mind a szállodáknak, éttermeknek és turisztikai célpontoknak komoly kihívást jelent, mivel ekkor egy másabb jellegű piacra kell visszatérniük. Gondoljunk az oltási programok levezénylésére!

A sajtóanyagban arról is szó esik: a hazai szállodapiacon várhatóan előbb a vidéki szálláshelyek iránt indulhat meg a kereslet, amit aztán a budapesti lehetőségek követnek. Ezen belül az egyéni szabadidős vendégszegmens kaphat újra erőre legkorábban, majd az egyéni üzleti utazók kereslete, a szabadidős turistacsoportok és végül a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet indulhat fokozatosan újra – ez utóbbi valószínűleg legelőbb ősszel.

S noha a felhalmozódó utazási igény miatt azt gondoljuk, népszerűek lesznek a szállodapiac kínált „portékái”, az előrejelzések szerint az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét összességében várhatóan csak a 2023-as szezonban érheti el az iparág. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2019-es „alapállapot” eléréséhez, amelyet a vírus megállított, hátráltatott, még két-három év szükséges.