Nem szabad elvonni az éltető nitrogént a talajból, de túladagolni sem érdemes

A gazdálkodók hatékony munkavégzése elől gördít el akadályt a nitrátrendelet most megjelent módosítása. A NAK mintegy két éve kezdett egyeztetéseket az érintett szervezetekkel, kutatóintézetekkel, segítve a szükséges üzemi kísérleteket, ennek is köszönhető a szabályozás kedvező változása, jelezte a Hírlapnak Varga Imre István, a NAK Fe­jér megyei elnöke. Mint megtudtuk, a módosítás elsődleges célja a nitrogénhiánnyal járó úgynevezett pentozánhatás kiküszöbölése volt. A pentozánhatásról a NAK így nyilatkozik:

A szármaradványok talajba kerülésekor vagy a nem teljesen érett, szalmában gazdag trágya használatakor a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, emiatt a növények tápanyaghiányosak lesznek, átmeneti nitrogénhiány állhat elő. Tehát amennyiben a szármaradványokat a talajba forgatják a talaj szerkezetessége, a talajélet segítése érdekében, vagy ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, úgy nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, szármaradványokhoz, és azzal együtt forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják el azt.

A nitrogén jól mozog a talajban, és hamar a felszíni vizekbe kerül

Pótolni kell tehát a talaj nitrogéntartalmát, de meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, ugyanis a nitrogén jól mozog a talajban, és hamar a talaj- vagy éppen a felszíni vizekbe kerül. A nitrátok és nitritek magas jelenléte kifejezetten környezetszennyező, ezért valóban csak annyi nitrogént szabad kijuttatni a gabonák és kapások alá, amennyi a kultúrnövények fejlődéséhez és a szármaradványok lebontásához szükséges. A NAK-közleményben az áll, hogy a nemrég kiadott rendeletmódosítás szerint mostantól minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kg száraz­anyaghoz további 0,8 kg nitrogén hatóanyag, ami egyes gazdák szerint nem túl nagy változás.

A megyei elnök hozzátette:

– Ez a módosítás egy, a gazdálkodóknak régóta nagy problémát okozó, merev szabályozáson enyhített. A jogszabály-változtatás szükségességét számos gazdálkodó, vállalkozás jelezte a kamarának, ezért is kezdett a NAK egyeztetésbe az érintett szervezetekkel.

A gazdák többsége már elvégezte az őszi műtrágyázást. A lajoskomáromi agrárcégcsoport munkatársa, Puskás Zoltán elmondta, hogy ősszel kombinált műtrágyát szórnak a magágy-előkészítés során a talajba. A nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagok tavaszra eljutnak oda, ahova kell. Hozzátette, hogy 500 hektárt mindig szerves trágyával szórnak meg, és kálisót is tettek a következő évi étkezési napraforgó alá, aminek nagyon fog örülni majd a bojtos gyökérzetű növény. A nitrogént pedig tavasszal szórják majd a gépek mindenhol, így a Lajoskomárom környéki földeken is.