Koronavírus Fejérben

2020.11.24. 17:30

A gazdasági visszaesést és a romló egyensúlyt jövőre viszonylag lassú korrekció követi

A GKI Gazdaságkutató Zrt. az első félévi 6,1 százalékos gazdasági visszaesést követően a második félévben 8 százalék körüli visszaesést tart valószínűnek – áll a társaság jelentésében. A GKI 2021-re – nagy bizonytalanság mellett – továbbra is 4,5 százalékos bővülést vár.  

V. Varga József

Fotós: gaborfeherphoto

A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. A magyar GDP változása az Európai Unió átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz. A GKI -7 százalékos prognózisa 2020-ra azonos az EU előrejelzésével, 2021-re szóló 4,5 százalékos előrejelzése azonban pesszimistább az EU 6 százalékos prognózisánál. A pénzügyminiszter az idei évre 5,1 százalékos várható visszaesést jelentett be, s véleménye szerint csak 2022–2023-ban várható a 2019. évi GDP-szint elérése. Az MNB pedig – miután még augusztusban is növekedést várt az idei évre – előrejelzésében 2020-ra 6,8–5,1 százalékos visszaesést, 2021-re pedig 4,4–6,8 százalékos növekedést vár. gazdasági visszaesést

A koronavírus-járvány és következményei

A világgazdasági feltételrendszert 2020-ban és 2021-ben nagyrészt a koronavírus-járvány és következményei alakítják. A pandémia egyszerre jelent keresleti és kínálati sokkot, amely a járvány kezelésétől, a gazdasági szerkezettől és egyéb országspecifikus sajátosságoktól függően eltérően érinti az egyes nemzetgazdaságokat. A politikai és a gazdasági döntéshozók tavasszal az egészségügyi szempontokra helyezték a hangsúlyt, a pandémia mostani, őszi szakaszában pedig a járvány által előidézett gazdasági károk minimalizálására. Az EU és az OECD szerint a legtöbb országban a GDP jó esetben 2022-ben érheti el a 2019. évi színvonalat.

A gazdasági visszaesésben tavasszal világszerte nagy szerepe volt a globális szállítási láncokban bekövetkezett zavaroknak, a lakosság mozgását korlátozó lépések következtében leálló vagy lecsökkenő termelésnek. Ezt azonban mindinkább a veszteségessé váló és csődveszélybe került cégek, a növekvő munkanélküliség és csökkenő jövedelmek, az általános üzleti és lakossági bizonytalanság miatti csökkenő kereslet egészítette ki, majd vált meghatározó elemmé. Csökkent az importkereslet, valamint a beruházási és a fogyasztói kereslet is.

Az EU konjunktúraindexe márciusi és különösen áprilisi zuhanása óta hónapról hónapra emelkedett, s augusztusra a járvány miatti esésének mintegy 60 százalékát dolgozta le. Tehát élénkülnek az európai gazdasági kilátások, de összességében még mindig borúsak, s a járvány új erőre kapása következtében aligha javulnak. A GKI konjunktúraindexe áprilisi zuhanásának szeptemberre csak szűk felét dolgozta le, ráadásul a visszaemelkedés folyamata már augusztusban megszakadt.

A megyeszékhely határában is a világgazdaság jelentős szereplőinek érdekeltségei vannak jelen
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Súlyos recesszió és egyensúlyromlás

A gazdaságpolitika – ami fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött – a magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Miközben folyik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása; kevés történt az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. A kormány tudomásul vette az általa vártnál sokkal súlyosabb recesszió és egyensúlyromlás tényét, s a finanszírozhatóság érdekében ismét a külföldi eladósodás emelése mellett döntött. Az EU-val való viszony feszült. Az MNB megalapozatlanul laza monetáris politikája miatt nehéz helyzetbe került, a magas infláció szigorítást, a visszaesés fékezése inkább lazítást igényelne. A kényszerek az MNB-t a reálisabb monetáris kondíciók és gazdasági előrejelzés irányába szorították.

Az idei hivatalos béremelkedés módszertani okokból jelentősen túlbecsült, a valós bruttó béremelkedés így sokkal kisebb, a reálbér-emelkedés minimális lehet. A tendenciákat jól jellemzi, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1 százalék után áprilisban már csak 5,5 százalékkal, augusztusban 3,2 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjak reálértéke tavalyhoz képest a nyugdíjprémium kiesése, valamint az inflációnak (a fogyasztási szerkezet változása következtében történt) alulbecslése miatt csökken, a társadalmi juttatások nominálisan stagnálnak, a vállalkozói jövedelmek csökkennek. Így a reáljövedelem 2020-ban 1–2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5 százalékkal mérséklődik. 2021-ben a bruttó keresetek átlagosan 5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek, nagy differenciáltság mellett. A reálkeresetek 1–1,5 százalékkal emelkedhetnek, ami – a foglalkoztatás bővülését is figyelembe véve – a reálkereset-tömeg 2–2,5 százalék körüli emelkedését jelentené. A 13. nyugdíj fokozatos visszaépítése következtében 2 százalékkal bővül a reálnyugdíj. Mivel a háztartások összességében a jövedelem-ingadozások fogyasztásban való „kisimítására” törekszenek, a lakossági fogyasztás (az újra meginduló hitelfelvételnek és az előző évi visszaesés statisztikai következményének is köszönhetően) jövőre mintegy 3,5 százalékkal bővül, vagyis meghaladja a 2019. évit (hacsak nem kap jövőre is új lendületet a járvány).

Az ipar és az építőipar visszaesése 10 százalékos

A járvány miatt azonban idén a beruházások a GDP-nél is mélyebben, 10 százalékkal esnek vissza, ami a beruházási ráta tavalyi 28,6 százalékról 27,5 százalékra csökkenését jelenti. 2021-ben kedvező esetben is csak 7 százalékos állóeszköz-felhalmozás volumen növekedés várható, vagyis még nem lesz elérhető a 2019. évi szint. A beruházási ráta viszont emelkedni fog. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája bizonytalan. Emiatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. A GKI előrejelzése szerint 2020–2021-ben a beruházásokon belül az EU támogatás aránya átlagosan 11–12 százalék lesz. Az EU források dinamizáló hatása 2020 után átmenetileg megszűnik.

Az egyes ágazatok közül idén várhatóan csak a telekommunikációs és a pénzügyi szektor lesz képes GDP-termelésének (szerény, 2 százalék körüli) bővítésére, a többi ágazat jellemzően 5–10 százalékkal szűkül. Az átlagosnál erőteljesebb, 10 százalék körüli lesz az ipar és az építőipar visszaesése, a kereskedelmi ágazatokon belül maga a kereskedelem még bővülhet is, a vendéglátás-turizmus azonban súlyos válságot él át, miként a külön ágazatban szereplő szórakoztatóipar is – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. jelentéséből. gazdasági visszaesést gazdasági visszaesést gazdasági visszaesést

Koronavírus Fejérben

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában