Koronavírus Fejérben

2020.09.29. 07:00

Gazdaságilag kiszáradó fürdők? – A fürdőágazatban dolgozók egyharmadától megválhatnak

Az ágazat segélykiáltását fogalmazta meg a Magyar Fürdőszövetség ezekben a hetekben megválasztott új elnöksége, melynek alelnöke az agárdi termálfürdő vezérigazgatója. Kovacsics Imre azt prognosztizálja, hogy a korábbiaknál is nagyobb bajba kerülhet a fürdőágazat a közeljövőben – a 18 ezerből első ütemben 6 ezer munkavállaló elküldésére lehet számítani. 35 milliárd forintos támogatást kérnek.

S. Töttő Rita

Kovacsics Imre: 35 milliárdra volna szükségük

Fotó: Rácz Edit

Nagy megpróbáltatások közepette igyekszik túlélni az idei és a jövő évet a turizmus egyik nagy ága, a fürdőszektor. A Magyar Fürdőszövetség előrejelzései szerint közel fele annyi vendég várható az idei évben a magyar fürdőkben, mint tavaly – erről és a remélhető segítségről nyilatkozott a Fejér Megyei Hírlapnak Kovacsics Imre, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség nemrég megválasztott alelnöke.

Az előrejelzések mellett azonban már pontos adatai is vannak a szakmai szervezetnek, amely az ország mintegy 200–250 fürdője közül a legnagyobb 45 statisztikáját dolgozta fel azért, hogy a veszteség arányszámait megismerhessék. E szerint tavaly az év első nyolc hónapjában több mint 10 millió 808 ezer látogatója volt a 45 legnagyobb magyarországi fürdőnek, ami 18 milliárd 890 millió forint bevételt hozott, szemben az idei esztendő első nyolc hónapjával, amikor az 5 millió 634 ezer látogató 11 milliárd 944 milliót költött. A látogatottság tehát e szerint 52 százalékkal, a bevétel pedig majd 37 százalékkal esett vissza. Mindez a teljes ágazatra vetítve, Kovacsics szerint elérheti a prognosztizált 100 milliárdos éves bevétel 50 százalékos kiesését is. Azokban a fürdőkben, ahol a külföldi turisták aránya volt nagyobb a járvány előtt, ez a veszteségkiesés 60–70 százalék is lehet.

A Magyar Fürdőszövetség múlt heti elnökségi ülésén az ágazat képviselői egyhangúlag azt a döntést hozták, hogy 35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kérnek a magyar államtól.

Kovacsics Imre: 35 milliárdra volna szükségük
Fotó: Rácz Edit

– Ezt a kérésünket számokkal is szeretnénk indokolni. Kiszámoltuk, hogy a fürdőágazatban – nem beleszámolva a közvetlen és közvetett szolgáltatások, vendéglátás és turizmus egyéb ágazatait – 18–20 ezer munkavállaló dolgozik. Ha nekünk, gazdasági okból, be kellene zárnunk, akkor havonta 2–2 és fél milliárd forintot nem tudnánk befizetni az államnak adók és járulékok formájában. Már most látszik, hogy külső forrás nélkül csupán a fürdők 10–15 százaléka tudna működni. A fürdők 90 százaléka önkormányzati tulajdonban van, amelyek pedig jelenleg nem tudnak milliárdokat fektetni ebbe a szektorba – világít rá az alelnök. Majd kiemelte, hogy mivel az önkormányzati fürdők nem tartoznak a kkv-k (kis- és középvállalkozások) kategóriájába, így a Széchenyi Turisztikai Kártya hitelkonstrukciója sem segíthet, hiszen azok maximum a középvállalkozások kategóriájáig nyújtanak mentőövet. – Nem mellesleg, mivel a szükséges támogatást, ha kapnánk, nem fejlesztésre, hanem bérekre kell költenünk, akkor 3–5 hónap múlva, ha nem indul el a turisztika, az elköltött hitel elfogy, s ugyanott vagyunk, ahol az elején, azzal rontva tovább a helyzetet, hogy még egy hitel is terhel bennünket. A fürdőkben ugyanis, akár egy vendég van, akár ezer, a fenntartási költség körülbelül ugyanannyi, hiszen működtetni kell ugyanúgy az egész rendszert – fogalmaz Kovacsics Imre, hozzátéve, hogy szerinte gazdasági szempontból még csak most jön a feketeleves az ágazatra, amely több más szolgáltatóra, beszállítóra, vendéglátóra és egyéb turisztikai cégre is hatással lesz.

S ha nincs bevétel a belépőjegyből, akkor több milliárd forintnyi áfát sem tudnak befizetni az állami kasszába. Márpedig a járványhelyzet fokozódik, a külföldi vendégek teljesen eltűntek, s a magyarok is egyre kevésbé mernek közösségi fürdőkbe menni. Az eddigi 5–600 fős látogatószámból ugyanis alig 100-at tudnak napi szinten produkálni manapság a fürdők. Pedig – vélekedik az alelnök –, komoly biztonsági intézkedések és tisztított vizek állnak rendelkezésre mindenhol az országban.

Az ország 45 legnagyobb fürdőjének látogatottsága töredéke a tavalyinak, miközben a fürdőágazatban 18–20 ezer munkavállaló dolgozik
Fotó: Adatok: Magyar Fürdőszövetség

– Ha gazdaságilag kiszáradnak a fürdők, akkor mindenki, aki erre építette a vállalkozását, be kell, hogy zárjon. A 13 leglátogatottabb térségből 10-ben gyógyfürdő vonzza a vendégeket. Stratégiai jelentőségű ezért, hogy ezek működjenek – mondja. A szakember tehát megkongatta a vészharangot a fürdők felett, megelőzendő egy még rosszabb forgatókönyv bekövetkeztét. Merthogy a márciustól májusig tartó teljes bezárás idején legalább igénybe vehették a járulékcsökkentéseket, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. A nyitva tartó fürdők fizetik a dolgozók járulékokkal terhelt béreit, fizetik a fenntartási költségeiket, teljes kapacitással vagy részlegesen működnek, közben pedig a bevétel töredéke a tavalyinak. – Van, ahol már elkezdték a hatórás munkarendet, csökkentették a nyitvatartást, s már most látható, hogy ennek ellenére is a 18 ezerből első ütemben 6 ezer munkavállaló elküldésére lehet számítani – mondja Kovacsics, aki az agárdi fürdőre kitérve kicsit pozitívabban látja a helyzetet, tekintve, hogy itt mindig legalább 90 százalékos volt a magyarok aránya, vagyis a külföldiek miatt kevesebb a kiesés. – Ennek ellenére természetesen megéreztük mi is a veszteségeket, de az országos átlagnál kevésbé. A támogatásra ezért is lenne nagy szükségük a magyarországi fürdőknek, hogy legalább következő júniusig túléljék az óriási vendéghiányt, ami várható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában