Az ezerjó még sokat napfürdőzik – Felénél jár a szüret a Móri borvidéken

Érik a szőlő, de már nem hajlik a vessző, mert a legtöbb helyen már szigorú támrendszer közé szorítva fejlődik a bort adó gyümölcs minden hajtása. Ha valamelyik vessző mégis kitörne ebből a bezártságból, akkor már nem metszőollók tanítják móresre, mint nem is olyan régen, hanem csonkázógép varázsol angolparkok labirintusába illő sövényeket a sorokból. A futónövény ilyen fokú megzabolázása nem véletlen. Nemrég még virágmintás fejkendőkkel, kiskésekkel, ollókkal és persze hangos beszélgetéssel, dallal érkeztek a szüretelő asszonyok a szőlőskertekbe, hogy értékes tartalommal töltsék meg a férfiak puttonyát, ám ma a nagyüzemi táblákon furcsa szerkezetek zúgnak. A szemtanúk először azt hiszik, talán felfalja az egész sort, de aztán csak előbukkan a kissé megtépázott levelek sokaságából álló sövény a másik oldalon, s addigra a szőlőfürtök már a tartályban tömörülnek, amit a szüretelőkombájn időnként pótkocsikra billent.

Minden gépesítve van már, de azért a kisebb gazdáknál még sokáig megmarad a szüret ünnepnek, ahol rokonok, szomszédok segítenek egymásnak, és a fizetség kövesztett szalonna reggelire, gulyásleves ebédre pogácsával és sült hurka a vacsora a késő estig préselő és iszogató gazdáknak.

A megye északi területén zajló szüreti eseményekről Varga Mátét, a Móri Borvidék Hegyközségének elnökét kérdeztük. Ő maga is foglalkozik szőlővel és borkészítéssel, így nem hivatali asztalánál ülve, hanem a munka kellős közepén állva beszélgettünk vele.

Varga elmondta: – A borvidéken az Irsai Olivért, a zenitet és a rizlingszilvánit már szinte valamennyi gazda leszedte, méghozzá egészen jó paraméterekkel. Hogy mások milyen értékeket mértek, azt nem lehet pontosan tudni, de a saját ültetvényeket tekintve és időrendi sorrendben haladva elmondható, hogy az Irsai 6,5-ös savval rendelkezett, amihez 16,5 cukortartalom párosult. A később szedett zenitben termőhelytől függően 6,8-7,2 sav maradt meg, miközben a cukortartalom szépen feltornázta magát szűk 19-re. A Rizlingszilváni cukorfoka nálunk 17,5 lett. De a munkának nincs vége, mert eljött az ideje, hogy felkészüljenek a gazdák a további szüretekre, elsőként a cserszegi fűszeres kerül a présbe.

Valóban látható a szőlőskertekben, hogy szinte sötétpiros lett az illatos fajta összes bogyója, de amennyire lehet, sokan kivárnak az utolsó pillanatig, hogy minél több cukor termelődjön a szemekben. A technológia az elmúlt 10-15 évben nemcsak a művelés és a betakarítás terén változott, hanem a feldolgozás, a borkészítés területén is. Régen a must cukorfoka volt az egyetlen paraméter, ami eldöntötte a szüret optimális időpontját. Ma is fontos ez a szám, de csak addig maradhat a szőlő a lágy őszi napon, amíg a savtartalom nem csökken a kritikus szint alá. Az enyhén alacsony cukorfok könnyedén javítható anélkül, hogy érezni lehetne a borban a beavatkozást. Ha savat kell emelni, akkor már nehezebb elérni az ízek harmóniáját.

A hegyközségi elnök hangsúlyozta: – A Móri borvidéken rendkívül kedvező képet mutatnak a szőlőterületek. Érkeznek hírek az ország több pontjáról is, hogy ott a szüret a vége felé közeledik, vagy akár már le is fogyott az összes tőke. Nálunk a legtöbb gazda még kivár, és hagyják még érni az olyan nagy borokat adó fajtákat, mint például a borvidék zászlósbora, az ezerjó vagy a királyleányka, a rajnai rizling, és mondjuk a szürkebarát.

Persze a megfelelő szürethez elengedhetetlen a megfelelő növényvédelem, bár az idei jól kezelhető év volt. Ezzel kapcsolatban Varga úgy fogalmazott: – A szőlő érzékeny növény, és nemcsak a gombabetegségekre és a rovarok kártételére, hanem a hidegre is. A tavasz például többször is megtréfálta az Irsai tőkéket. Sok helyen megfáztak, néhol „ablakosan”, azaz hiányosan hajtottak ki, így az idei mennyiség elmaradt a tavalyihoz viszonyítva.

Hétköznap tehát a kombájnok zúgnak a nagyobb táblákban, és a hétvégeken asszonyok énekelnek a kis parcellák sorai között. Mindegy, ki hol, hogyan és milyen hangulatban szüretel, a hegybíró felé bejelentési kötelezettsége van, amit nem érdemes halogatni, mert ha mindenki a szüreti időszak legvégére hagyja a szőlőszármazási jelentést, akkor hosszú lesz a sor a hiva­talban.