Akik zárt kis kertet kerteltek

2020.07.22. 11:30

Jó szolgálatot tettek a járvány idején a kiskertek, de adni és venni nem is olyan könnyű

A vírusjárvány első hulláma idején emberek sokasága menekült az emeletesházak fojtogató fogságából a szabadba. Sem az erdőkbe, sem a tópartra nem mehettek, mert szalagokba és polgárőrökbe ütköztek, de akinek szerencséje volt, arra várt a zártkert.

Palocsai Jenő

Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezetének elnöke volt segítségünkre a zártkertekkel kapcsolatban, aki elmondta: -A zártkert fogalma 1967-ben született, miszerint a zártkert nem más, mint a település külterületének nagyüzemileg nem művelhető része. Innen számítva jelent meg a telekkönyvben a zártkert, mint fekvés, melynek kialakításáról a zártkertrendező bizottságok döntöttek.

A zártkert intézménye a szocialista jogalkotásból maradt ránk. A múlt század 50-es éveiben zajlott a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a termelőszövetkezetek (tsz) létrehozása. Ez lehetővé tette a kollektív munkavégzést és a nagyüzemi gazdálkodást, ugyanakkor ezek mellett kialakultak a háztáji gazdaságok a maguk tipikus színtereivel, a zártkertekkel, ahol csupa olyan terményt állítottak elő, amit nagyüzemi keretek között nem lehetett volna. Ezek tipikusan 800 vagy 1600 négyszögöl területű földrészletek voltak, és a tsz-tagok döntően saját belátásuk szerint művelhették őket.

Látható, hogy a zártkerteket eredetileg mezőgazdasági céllal hozták létre, azonban a 70-es évektől kezdve ezek a földrészletek funkcionális átalakuláson mentek keresztül, azokat hétvégi, hobbi telekként kezdték használni, és egyre-másra jelentek meg rajtuk a kisebb nagyobb építmények, melyek eleinte szerszám- és terménytárolóként, később hétvégi házként, ma akár lakóházként funkcionáltak, ezáltal a mezőgazdasági jelleg egyes területekről teljesen eltűnt. Számos településen részben vagy teljesen közművesítették a területeket, és a külterületen is általánosan alkalmazott 3%-os beépíthetőséget előbb 5, majd sok helyen 10%-ra emelték.

Sokszor, sokféle elképzelés született az elmúlt évtizedekben a zártkertek sorsának rendezésére, de igazából egyik sem lett országosan végrehajtva.

Egyes településeken megtörtént a zártkerti ingatlanok egészének vagy egy részének belterületbe csatolása, máshol megpróbálták egybefüggő művelés alá vonni. Azonban talán a rájuk vonatkozó számtalan, esetenként kényszer szülte, szabályozás miatt a mai napig nem sikerült a zártkertek problémáját megnyugtatóan megoldani.

Varga elmondta: -A zártkerti ingatlanok tényleges művelési águknak megfelelően vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Ez azt jelenti, hogy földmérési alaptérképek készítésének idején meghatározták az adott földrészlet művelési ágát, és az került be a telekkönyvbe. Azzal, hogy ez a bejegyzés megtörtént, a tulajdonosok egy kötelezettséget is kaptak. A 2007. évi Földvédelmi törvény értelmében a zártkerti ingatlanokra is a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha annak művelési ága ezt követeli meg.

A zártkertek, ha a művelés alól nem kivettek, a Földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Ezt a gyakorlatban annyi jelent, hogy a tulajdonos vagy földhasználó köteles az ingatlant a művelési ágának megfelelően hasznosítani. Például amennyiben az ingatlan gyümölcsösként van nyilvántartva, akkor abban döntő hányadban gyümölcsfáknak kell lenni és azokat gondozni is kell. Ha pedig szántóként van nyilvántartva, akkor aszerint kell rajta gazdálkodni.

A kamarai elnök hangsúlyozta: -A törvény értelmében a földhivatalok határszemle keretében ellenőrzik a műveléságnak betartását, illetőleg ezen ellenőrzés keretében folyik az allergén növények felderítése is. Amennyiben a földhivatali dolgozók mulasztást észlelnek, úgy szankcióval élhetnek, mely a felszólítástól a bírságig terjedhet. Fontos, hogy esetleges mulasztás esetén eleget kell tenni a felszólításnak, mert akinél jogerős földvédelmi bírságot állapítanak meg, az kizárja magát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó termőföldek adásvételéből, cseréjéből, illetőleg haszonbérletéből.

Mint megtudtuk, a zártkerti tulajdonosoknak lehetőségük volt arra, hogy a földhivatalnál térítésmentesen kezdeményezzék az ingatlanuk művelés alóli kivonását, 2015. november 30-ától 2017. december 31-ig. Ebben az esetben az átminősítést követően a művelési ág „kivett zártkerti művelés alól kivett területre” változott. Ezzel az egyébként egy évvel meghosszabbított határidejű lehetőséggel sajnos nem mindenki élt.

Akik kimaradtak ebből, azok is kérhetik a zárkerti ingatlanuk kivetté történő átminősítését, de az ő esetükben a Földvédelmi törvény 1. számú melléklete alapján a termőföld minőségi osztály besorolásától és az aranykorona nagyságtól függően földvédelmi járulékot kell fizetni. Ez például egy IV. osztályú, 1,96 AK-jú föld esetében a művelési ágtól függetlenül 172 és félezer forint.

A zártkerti ingatlanok tulajdonosváltása nem egyszerű

Az erre vonatkozó kérdésünkre a kamara elnöke válaszában részletezte a folyamatot: -Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban nem kivett művelési ággal szerepelnek adásvétel, csere, földhasználat vonatkozásában a Földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak. Az adásvételi eljárás főszabály szerint 60 napra kifüggesztés-köteles, hogy az elővásárlók gyakorolhassák ezen jogukat. Majd a földhivatal 80 nap alatt dönt a szerződés jóváhagyásáról, amely időben benne szerepel a helyi földbizottság helyett jogszabályi felhatalmazás alapján eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 30 napos állásfoglalás-tételi eljárása is.

Mindent egybevetve általában 5-6 hónap az átfutási ideje egy-egy szerződésnek, amit az ingatlan-nyilvántartási átvezetés követ, ami még további egy hónap.

Ettől rövidebb az ügymenet csere esetében, ugyanis itt nincs 60 napos kifüggesztés. Még rövidebb a földhasználat vonatkozásában az ügyintézés, hiszen itt főszabály szerint a 15 napos kifüggesztés ideje alatt élhetnek az előhaszonbérlők jogaikkal, amit a földhasználat bejegyzése követ, aminek 30 nap a határideje.

A kivonás költséges, de leegyszerűsíti a helyzetet. Abban az esetben, ha a zártkerti ingatlant kivonatjuk művelés alól, az adásvételi eljárás lényegesen egyszerűbbé válik, hiszen csak az ingatlan-nyilvántartási eljárás 30 napos ügyintézési határidejét kell végigvárnunk, amit indokolt esetben akár soron kívüli kérelemmel meg is gyorsíthatunk 10 ezer forint ellenében.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget