Visszaszorul-e a készpénzhasználat?

Március 2-án végül hazánkban is elindult az azonnali fizetési rendszer, így a világjárvány érkeztével beálló fizikai korlátozások elvileg már nem érintették szükségszerűen és közvetlenül a lakossági pénzmozgásokat. Az internetes és mobil banki szolgáltatások igényebevételével elektronikusan és azonnal rendezhetővé váltak akár a magánéletben realizálódó pénzügyi mozgások is, a konyhapénztől a zsebpénzig.

Amellett, hogy a fertőzésveszély sokakat eleve a készpénzes fizetéstől való tartózkodásra ösztönöz, a közösségi távtartás intézményének különféle formái, a gyülekezés tilalmától a kijárás korlátozásáig, ráadásul minden korábbinál nagyobb kényszertő erővel igyekeznek az online térbe terelni pénzügyi és kereskedelmi tranzakcióinkat.

Ahol a hazai pénzintézetek weblapjai nyitó oldalon reklámozzák az otthonról elérhető internetbanki és mobilalkalmazási szolgáltatásokat. „Most tanterem, a szünetben bankfiók” – utal lakossági ügyfelei otthonára az OTP Bank, pontosabban az internetes nyitóoldalán olvasható szlogen, amely a „maradj otthon” hashtag kíséretében az egyszerű, otthonról intézhető bankolásra buzdít. A legnagyobb hazai pénzintézet eközben – folyamatosan frissülő listája szerint – a május hónapot 9 zárva tartó bankfiókkal kezdte meg. Közülük egy Székesfehérváron, a Fő utca 7. szám alatt található.

„Most itthon van az ovi és a bank is” – reklámozza hasonlóképp nyitólapon mobil banki szolgáltatását az UniCredit Bank. A szerény „bankolj otthon” hashtag-gel a K&H Bank honlapján találkozhatunk. A díjszabási részleteket áttekintve azonban rendre úgy tűnik, mintha a bankok, miközben virtuális fiókot létesítve otthonainkba települnének, ennek „üzemi” költségeit mégis velünk fizettetnék meg. Pedig az internetes, illetve mobil bankolás során a pénzintézetek fizetett alkalmazottai helyett mi magunk végezzük el az átutaláshoz kapcsolódó feladatokat, saját infrastruktúra és eszközpark igénybevételével, a saját pénzünket mozgatva.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019. márciusában „A hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása nemzetközi összehasonlításban” címmel publikált tanulmánya kijelenti: „Az összes vizsgált európai ország közül a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak, ami még a pénzügyi tranzakciós illeték jelentette terheket kiszűrve is igaz.” Ajánlásként a szerzők, Kajdi László, Sin Gábor és Varga Lóránt megfogalmazták: „Az európai trendekkel összhangban minden hazai lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként kellene biztosítani a jövőben, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.” Az ajánlást alátámasztandó rámutattak: a tranzakciók közvetlen terheinek egyik forrását jelentő tranzakciós illeték alól 2019-től mentesülnek a 20 ezer forint alatti lakossági átutalások. Ezáltal tehát a leggyakoribb, kisértékű átutalások esetében már megnyílt a lehetőség rá, hogy a hazai bankok végrehajtsák az általuk javasolt módosítást, és mentesítsék lakossági ügyfeleiket az átutalásokhoz kapcsolódó közvetlen díjaktól. Az MNB tanulmányát a Portfólió számára cikké átdolgozó három szerző a portálon még egyértelműbben fogalmaz: „a lakossági fogyasztók által leggyakrabban indított kisösszegű átutalások banki díjterhelése rendkívül magas, nagymértékben hátráltatva az elektronikus fizetési módok terjedését.”

A világjárvánnyal az évezred sürgető lehetősége érkezett el az elektronikus pénzkezelésre való áttérésre. Már csak azt az apró akadályt, a hungarikumszámba menően magas hazai banki díjterhelést kéne megzabolázni. Akkor tán megnyílnának az otthonok.