Cser-Palkovics András: nem kérték ki a nagyvárosok véleményét a tervezett átalakításról

Néhány napja jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak a gazdaság növekedési lendületének megtartása érdekben. A terv szerint a gépek, épületek, berendezések amortizációjából adódó értékcsökkenési, illetve a kutatás-fejlesztési költségek komoly mértékű leírhatóvá tételét javasolják az adóalapból, ami jelentős iparűzésiadóbevétel- kiesést jelentene. Hosszú évek óta felmerülnek átalakítási elképzelések ezzel a helyi adóval kapcsolatban, ám mostanában ilyen konkrét előkészítő munkáról nem hallottam mondta lapunk kérdésére Fehérvár polgármestere, aki szerint a tervezet elfogadása 2-3 milliárd forintnyi adókiesést okozhatna Fehérvárnak.

Székesfehérvár polgármestere lapunk kérdésére hozzátette: A Versenyképességi Tanács által megfogalmazott javaslat teljesen váratlanul ért minket. A tanács a nagyvárosi önkormányzatok véleményét nem kérte ki, ilyen egyeztetés tudtommal nem történt, a sajtóból tudtuk meg, hogy miről szólnak a tervek. Ezt követően a minisztériumnál Vargha Tamás országgyűlési képviselővel közösen kezdeményeztünk egy találkozót, az első egyeztetésen közösen vettünk részt, pár nappal később pedig több megyei jogú város képviselőjével együtt jártunk az illetékes államtitkárnál.

Mivel érveltek az átalakítás ellen?

- Elmondtuk, hogy az önkormányzatok szövetségesei az államnak abban, hogy új és új beruházások érkezzenek, s én azt látom, hogy ez a törekvés sikeres, hiszen az állam gazdaságpolitikájának köszönhetően jó a klíma az új beruházások megvalósulásához, s mindehhez az önkormányzatok biztosítani tudták a megfelelő környezetet. Sőt, mind a kutatásfejlesztésben, mind a beruházási szintben is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, amit láthatóan nem befolyásolt az, hogy iparűzési adót kell Magyarországon fizetni. Nem az a probléma, hogy az önkormányzat esetleg elesik egy adóbevételi összegtől, hanem az, hogy az emberek esnek el különféle szolgáltatásoktól. Székesfehérvár Budapest és Győr után a 2019-re vonatkozó 20,1 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételével a dobogó harmadik fokán áll. Ennek 48 százalékát tíz cég fizette be, s ez tette lehetővé, hogy a magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetniük a megyeszékhelyen. Az építményadó vonatkozásában pedig még a legutóbbi emelés ellenére is jelentős kedvezményt élvezhetnek a kisés középvállalkozások.

Mi alapján számolták ki, hogy a megyeszékhely 2-3 milliárd forint bevételtől esne el?

- A kutatásfejlesztési adóleírás megnövelése a kisebb tétel, néhány tízmillió forinttól nagyjából 300 millió forintig terjedhet Fehérvár esetében. A nagyobb kiesést a beruházások elszámolhatósága, a gépek, berendezések, épületek értékcsökkenésének elszámolása jelentené, ami beláthatatlan összeg egy olyan városban, ahol brutálisan gyors a technológiaváltás, ami ráadásul láthatóan az adókedvezmény nélkül is működik. Az egyeztetéseken felmerült, hogy ez a leírási lehetőség csak a jövőbeli beruházásokra vonatkozna, ami viszont felmenő rendszerben ütne lyukat a város éves költségvetésein.

Hogyan lehetne mindezt ellensúlyozni, mihez kéne hozzányúlni?

- Ragaszkodom ahhoz, hogy magánszemélynek továbbra se kelljen Fehérváron helyi adót fizetniük. Így elsősorban az építményadó növelésével, illetve a kiadások megnyirbálásával, azaz a kényelmi, jóléti szolgáltatások csökkentésével lehetne kompenzálni a kiesést. Ez azonban a gazdasági környezetre, a munkavállalók hogylétére is negatívan hatna vissza! Vessük össze a 2-3 milliárdos kiesést azzal, hogy a városi uszoda működtetése nettó 242 millió forint, a színház több mint 400 millió. De az Auchan csomópont átépítése is csak másfél milliárd forint lesz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az iparűzési adóból már most is évek óta elvon az állam az úgynevezett adóerőképesség jogcímén évi 5 és 6 milliárd forint közötti összeget. Ha erre még 2-3 milliárd rájön, az már működési problémákat jelenthet! Ma számos önkormányzati szolgáltatást, fejlesztést az iparűzési adóból finanszíroz Székesfehérvár. A helyi gazdaságban dolgozó munkavállalók azok, akik rosszul járnának ezzel a döntéssel. Márpedig én vallom, hogy manapság már nemcsak a gazdasági szereplők, hanem a városok is versenyeznek egymással, például abban, hogy milyen gazdasági környezetet tudnak biztosítani. Nekünk az a célunk, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékek készüljenek Fehérváron, minél magasabb egzisztenciát lehessen itt elérni. Ezért segítjük a helyi adóból több száz millió forinttal az itt működő egyetemeket, de ebből a pénzből működik az Alba Innovár és a különféle robotikai laborok is. És az sem mellékes, hogy az önkormányzat mint nagy megrendelő a helyi vállalkozásoktól rendel meg komoly értékű szolgáltatásokat, beruházásokat.

Mi lehet, mi lesz Ön szerint a tervezet sorsa?

- Amikor évekkel korábban az önkormányzati rendszer átalakítása megtörtént, kialakult, hogy az önkormányzatoknak nincs köze az állami bevételekhez (kivéve a gépjárműadó, amiből még 40 százalék a városhoz folyik be), a helyi adóbevételek viszont a helyi önkormányzatot illetik. Át lehet persze gondolni ezt a struktúrát, ezt jeleztük a pénzügyminisztériumban, sőt, akár az iparűzési adóhoz is hozzá lehet nyúlni, de akkor ezt nem ad hoc módon kell megtenni, hanem az egész önkormányzati feladatrendszert és annak finanszírozását is elemezve. Nyugodt szívvel mondom, hogy komoly befektető 2010 óta nem tette függővé székesfehérvári beruházását az iparűzési adótól, annak mértékétől Attól viszont igen, hogy milyen egyetemi képzések vannak a városban, vagy milyen a helyi közlekedés. Ezek fejlesztése is kockán forog!