Bizonyítvánnyal hozhatók már csak be növények az Európai Unión kívül fekvő országokból

Bár a távoli országokból érkező termékek bővítik az áru­kínálatot, fából készült csomagolóanyagaikkal, valamint a növények – többnyire dísznövények – „magánimportjával” gyakran érkeznek velük együtt új és sokszor kiirthatatlannak bizonyuló, lombot rágó vagy éppen a fában kifejlődő kártevők is. Így került be Európába s onnan hozzánk egyebek között a vadgesztenyefákat pusztító aknázómoly vagy a bukszusok levélzetét lecsupaszító, idővel a teljes növényt halálra ítélő puszpángmoly is.

Úgy hurcolták be a jelentős károkozásra képes kukoricabogarat, s a már nálunk is inváziószerűen támadó márványos- és vándorpoloskákat, vagy korábban, az 1800-as évek második felében a hazai szőlőültetvények 90 százalékát tönkretevő filoxérát, valamint a gazdákat az­óta is folyamatos védekezésre kényszerítő peronoszpórát. Így került az 1920-as években hozzánk a kaliforniai pajzstetű, s vált szinte kiirthatatlanná az amerikai fehér szövőlepke és a burgonyabogár. Ahhoz, hogy a hazai növénykultúrában egy új, kártékony kár- és kórokozó eluralkodjon, sokszor elég egyetlen fertőzött, az útipoggyászban becsempészett leanderhajtás vagy cserjeágacska, az adott ország piacán vett vetőmag, termés, esetleg cserepes növény.

Korlátozták az úgynevezett magánimportot

Mivel a kártevőknek nálunk többnyire nincs természetes ellenségük, megfékezésükre pedig kezdetben nem áll a gazdák rendelkezésére megfelelő növényvédő szer, illetve technika, nagyon gyorsan elterjednek. Tetemes gazdasági kárt okoznak, s a termelési költségeket nagymértékben növelő védekezésre kényszerítik a termesztőket.

Ezek után érthető, hogy szükségszerűvé vált az unióban egy szigorú növényegészségügyi rendszer kidolgozása és életbe léptetése. A tavaly december 14-től az EU valamennyi országában érvényes, a lakosságot érintő előírásokról a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) tá­jékoztatta a közelmúltban a sajtót. A közlemény szerint a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozza az EU új növényegészségügyi rendszere, amely szerint a külföldről hazatérő utazók csak szigorú előírások mellett hozhatnak be csomagjaikban növényeket.

Ez azt jelenti, hogy minden ültetésre szánt növényt, például cserepes növényt, vetőmagot, szaporítóanyagot, továbbá termést, zöldségfélét és egyéb növényi terméket, többek között koszorút, friss fűszernövényt kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozhatnak be magánszemélyek az Európai Unió területén kívüli országokból útipoggyászukban. A „magán­importhoz” bizonyítvány kell az Európai Unióhoz tartozó külső területek, Ceuta, Melilla, Guadeloupe, Francia Guyana, Kanári-szigetek, Martinique, La Réunion, Saint-Barthélemy és Szent Márton szigete esetében is. Az igazoló dokumentumot a növény származási országának illetékes hatósága állítja ki.

A növények nagy része érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal bármelyik határállomáson behozható, de mindenhol számítani kell szúrópróbaszerű ellenőrzésekre. Ugyanakkor a tételes ellenőrzés után kizárólag a növény­egészségügyi vizsgálatra kijelölt határállomáson hozható be néhány termék. Többek között minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény, például cserepes növény, vetőmag, továbbá a 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A részében felsorolt áruk, köztük paradicsom és alma. Igazoló dokumentum nélkül viszont bevihető az EU területére és hozzánk is behozható banán, ananász, datolya, durián és a kókusz termése, továbbá feldolgozott növényi termékek, aszalványok, szárítmányok, tartósított zöldségek és gyümölcsök, valamint a Svájcból érkező növényi áruk.

„Az előírások az Európai Unión belülre nem vonatkoznak, de közös érdekünk, hogy a kockázatok csökkentése végett utazásainkról sem az EU-n kívüli, sem azon belüli országokból ne hozzunk magunkkal növényt, növényi terméket Magyarországra. Az azokkal véletlenül behurcolt, nem honos növénykárosítók ugyanis hatalmas veszélyt jelentenek a hazai növénykultúrára” – fogalmaz a Nébih közleménye. A növényegészségügyi rendszer változásairól részletesen a Né­bih weboldalán tájékozódhatnak az érintettek.