Folytatják a búza- és kukoricanemesítési kutatásokat Martonvásáron

Veisz Ottó elmondta: a 70 éve alapított, 1953-tól az MTA kutatóhálózatának egyik intézeteként működő intézmény tevékenységét nagyon erős agrárkutatás, innováció és gyakorlatorientált kutatás jellemezte. Az ott dolgozók munkáját, elhivatottságát számos eredmény jelzi. Egyebek között a mezőgazdasági intézetben született meg 1953-ban az első európai hibridkukorica, az elmúlt évtizedekben pedig mintegy 100 új búzafajta és kétszáznál több martonvásári előállítású kukorica hibrid kapott állami elismerést. Komoly szakmai segítséget jelent a gazdáknak az intézet munkatársai által kidolgozott növénytermesztési szaktanácsadási rendszer. Az intézetben folytatott nívós munkát igazolja, hogy új búzafajtáit Agrár Innovációs Díjjal ismerték el. Az intézmény vezetője hangsúlyozta: megkérdőjelezhetetlen a kutatóközpont nemzetgazdasági hasznossága, mivel kutatási eredményei közvetlenül a gyakorlatban hasznosulnak.

– Az a cél, amit kitűzött a kormány, Martonvásáron már évtizedekkel ezelőtt megvalósult, mivel az intézeten belül végzett alapkutatások eredményeit a növénynemesítés során hasznosították, a nemesítési eredmények piacra juttatásával pedig olyan innovációs láncot építettek ki, amelynek köszönhetően 1990 után sem esett vissza a martonvásári nemesítésű növényfajták piaci részaránya. Az intézet szakemberei továbbra is az eddigi elhivatottsággal dolgoznak a következő időszakban, ami nagyon fontos, mert az élelmiszeralapanyag-ellátás stratégiai kérdés, a biológiai alapok fejlesztését nem lehet külföldi cégekre bízni – mondta el lapunk érdeklődésére az intézet igazgatója.

A szakmai előadások sorát Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke nyitotta meg, aki a kukoricatermesztés versenyképességének alakulásával kapcsolatos kérdésekről osztotta meg gondolatait az ország számos pontjáról érkezett gazdálkodókkal. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a legkorábbi, előzetes, s nem végleges termésbecslések szerint országosan közepes hozamokra számíthatnak a gazdálkodók, várhatóan mintegy nyolcmillió tonnányi kukorica kerülhet betakarításra. Ez a mennyiség elegendő lesz a hazai igények kielégítésére, s lehetőséget ad várhatóan mintegy 2-3 millió tonna export árualap létesítésére is.

Az idén hetvenéves martonvásári kukoricanemesítés eredményeit Marton L. Csaba, a kukoricanemesítési osztály vezetője ismertette. Kiemelte: a külföldi fajták honosításával és a csemegekukorica fajtákkal együtt 215 kukorica hibrid született Martonvásáron. Döntő többségük az elmúlt években. Az idei, jubileumi évben minősítették az intézet nemesítői által előállított legtöbb hibridet, 12 kukorica kapott állami elismerést. Jelenleg hatvan kukorica hibrid van forgalomban, a vetőmagprogramban pedig húsz hibrid közül választhatnak a gazdák.

A tanácskozáson Vida Gyula tudományos osztályvezető a búzanemesítési eredményekről, Oross Dénes ügyvezető igazgató az idei őszi fajtaajánlatokról, Árendás Tamás tudományos főmunkatárs pedig a kukorica termesztéstechnológiai kérdéseiről tartott előadást.