Kritikus szint alatt a talaj víztartalma

Amint Tóth Sándor, a Közép-­dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese kifejtette: Magyarország vízkészlete és annak változása az emberi beavatkozásokon kívül elsősorban a hidrometeorológiai hatásoktól függ. Az éghajlatváltozás következtében a szélsőséges helyzetek (aszály, árvíz, belvíz) előfordulásának gyakorisága növekszik, ami a problémák súlyosságát fokozza. A meteorológiában kidolgozott objektív eljárások segítségével meg lehet mondani a talaj nedvességállapotát, a meteorológiai aszály bekövetkeztét, illetve várható megjelenését, a tavak esetén a párolgás mértékét, amelyek ismerete tervezhetővé teszi a vízgazdálkodási beavatkozásokat és a mezőgazdasági termelést is.

Számok Fejérből

Fejér megyében januárban a sokéves átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott: területi átlagban 31 milliméter. Februárban átlagosan 14 milliméter, ami a sokéves teljes havi átlag csupán kicsivel több mint felét tette ki. A hóolvadás gyorsan lezajlott.

A léghőmérséklet januárban is meghaladta a sokéves havi értéket, a közepes léghőmérséklet –0,1 Celsius-fok volt, ami 1,5 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Februárban a léghőmérsékleti átlag 3,5 Celsius-fok volt, ami 2,7 fokkal haladta meg a sokéves értéket. A februári léghőmérséklet minimuma 7,3 fokot, míg maximuma 14,6 fokot mutatott. A március az átlagosnál kissé melegebb és átlagosan csapadékos volt, az április az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ugyancsak az átlagosnál kissé melegebb, és ezzel együtt szárazabb lesz.

A Velencei-tónál jelenleg nincs sem vízpótlás, sem víz­eresztés, a tó agárdi vízmércéje március 27-én 139 centimétert mutatott. A Fehérvárcsurgói-tározó vízállása 88 centiméter volt, vízeresztés van folyamatban. A Pátkai-tározó vízszintje 539 centiméteren állt, a mederteltség 56 százalékos. A Zámolyi-tározó 260 centiméter, ami 16,5 százalékos mederteltséget jelent.

Amint az aszályindex mutatja: márciusban folytatódott a száraz idő, a lehullott eső mennyisége összességében csu­pán néhol érte el az öt millimétert. A talaj felső rétege az enyhe, szeles időben tovább száradt, a felső 20 centiméteres réteg nedvességtartalma immár sokfelé a kritikus 40 százalék alá, az ország kétharmadán már 30 százalék alá csökkent. Kicsit lejjebb még van nedvesség a talajban, de az 50 centiméternél mélyebb réteg sokfelé szintén száraz, mert ősz óta nem tudott nedvességgel feltöltődni. Többnyire 60-120 milliméter csapadék hiányzik a talajból, a vetéseknek óriási szükségük lenne az esőre. Ismét több időjárási front vonul majd át fölöttünk, komolyabb csapadék azonban ezekből sem valószínű.

Nemzeti vízstratégia – a Kvassay Jenő-terv

A Nemzeti vízstratégia – a Kvassay Jenő-terv – a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő keretstratégiája és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terve. Hazánk vízstratégiájának alapvető célja a készletek optimális hasznosítását szolgáló vízgazdálkodás megteremtése, vagyis az egyensúly kialakítása a társadalmi igények kielégítése és a víz mint környezeti érték megőrzése között. A vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata: úgy tegyen eleget a társadalom igényeinek, hogy közben az elkövetkező nemzedékek érdekeit is szolgálja.

A vízstratégia célja a társadalom és a víz viszonyának feltárására támaszkodva különféle intézkedések megfogalmazása, hogy a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülhesse, annak már mutatkozó jelei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket. Őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pótolható feltétele, és a gazdaság erőforrása; hatékonyan, a gazdaságot támogatóan éljünk kínálkozó előnyeivel, és kellő biztonságban legyünk fenyegető káraitól.

A Kvassay-terv különösen fontosnak ítéli a természetes folyóvizek védelmét és azok természetes állapotának megtartását, valamint a mezőgazdaság vonatkozásában a természeti adottságokhoz jobban igazodó tájgazdálkodás megvalósulását. Mindezek tekintetében a természetvédelem és az ökológia igényeihez igazodó vízgazdálkodási keretrendszert vázol fel.

A vízhiány és az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek számára világszerte.